A halhatatlan halála - Alvin és a Mókusok translation in German

A halhatatlan halála

A köldökzsinórom,az oviban az a hinta,
Közel volt Csernobil és rám hullott a titka,
A semmiből egy autó,a sikátorban a horda,
Így kellett volna kerülnöm pokolra.
R: Végül te lettél aki végzett velem,
Azóta élek mint lélektelen.

Csúsztam el a kádban,torkomon is akadt szálka,
Fogadásból részegen ugrottunk a hídról a Tiszába.
Repültem viharban és csapott is meg az áram,
Tapostak rám,mégis talpra álltam.
R: Végül te lettél aki végzett velem,
Azóta élek mint lélektelen.

Mert hogyha nincs méltó ok,mind megáll,
Mert a szív védtelen,értéktelen
Túl értéktelen...

Amit a tisztelt közönség esténként két pofára zabálna
A nagy képernyős készüléken egy halhatatlan halála.
Akit elkerült a golyó s nem szúrt meg kés,
Elhiszi,hogy ellene bármilyen túl kevés.
R: Végül te lettél aki végzett velem,
Azóta így élek lélektelen,élettelen.
Végül te lettél aki végzett velem,aki végzett velem.

Te ölted meg bennem a mindenem,
Azóta élek így lélektelen.
Mert ha nincs mért,megáll
A szív védtelen.
Nem lüktet tovább,már élettelen.
Te ölted meg azt bennem,kétségtelen.
Te tetted velem.
Te tetted.

Der unsterbliche Tod

Meine Nabelschnur, die Schaukel im Kindergarten,
Tschernobyl war nah und sein Geheimnis fiel auf mich,
Ein Auto aus dem Nichts, die Meute in der Gasse,
So hätte ich in die Hölle kommen sollen.
R: Am Ende warst du es, der mich erledigte,
Seitdem lebe ich wie seelenlos.

Rutschte in der Badewanne aus, im Hals blieb ein Gräte stecken,
Betrunken sprangen wir um die Wette von der Brücke in die Theiß.
Flog im Sturm und der Strom traf mich,
Traten auf mich, doch ich stand wieder auf.
R: Am Ende warst du es, der mich erledigte,
Seitdem lebe ich wie seelenlos.

Denn wenn es keinen würdigen Grund gibt, bleibt alles stehen,
Denn das Herz ist schutzlos, wertlos,
Zu wertlos...

Was das verehrte Publikum abends in sich reinstopft,
Auf dem großen Bildschirm den unsterblichen Tod sieht.
Den die Kugel verfehlte und kein Messer traf,
Glaubt, dass gegen ihn nichts ausreicht.
R: Am Ende warst du es, der mich erledigte,
Seitdem lebe ich so seelenlos, leblos.
Am Ende warst du es, der mich erledigte, der mich erledigte.

Du hast alles in mir getötet,
Seitdem lebe ich so seelenlos.
Denn wenn es kein Maß gibt, hört es auf,
Das Herz ist schutzlos.
Schlägt nicht weiter, schon leblos.
Du hast es in mir getötet, zweifellos.
Du hast es mir angetan.
Du hast es getan.