Remény - Kowalsky Meg A Vega translation in German

Remény

Mindent, amit az ember szeret
Túl könnyen elveszíthet
Ez egy kemény, vad világ
De soha nem mondhatok neked mást
Csak azt, hogy mindazt, amit az ember szeretni tud
Soha nem veszít el
Persze a kereszt húsba vág
De találkozik minden odaát

Én látlak abban, amit együtt tehetnénk
Veled egy hosszú élet alatt ajándék lehet
A tervek, az álmok, ha hibázunk
Hogy minden szarból kimászunk
És annyi mindenről beszélnünk kéne még
Hogy ne vigyen az élet félre, nézd
Hogy a lényeg nem az
Hogy hány ember kedvel, ezt a terhet engedd el
Hogy mindig nem lehetsz jó
Hogy nem vagy te Jézus
Ha ismered a hibáid, tovább jutsz
Hogy erőddé válik, ha belátod
Hogy néha gyenge leszel, mindegy, akárhogy
Ahogy egy napodról beszélsz épp
Igen, itt van a fejemben minden kép
De belehalok várni, hogy rám köszönsz
Hogy valahol az utcán majd szembejössz velem még

Jönnek, mennek arcok, évek
És van, hogy, de tényleg
Hogy valamiért mindened odaadnád

Mindent, amit az ember szeret
Túl könnyen elveszíthet
Ez egy kemény, vad világ
De soha nem mondhatok neked mást
Csak azt, hogy mindazt, amit az ember szeretni tud
Soha nem veszít el
Persze a kereszt húsba vág
De találkozik minden odaát

Én néha látni vélem az utcán, a téren
És szinte mindenhol, ahogy szembejössz
De majd belehalok, hogy nem te vagy az sehol
Mint, ahogy minden eltűnt gyermek tükröt tart az embernek
Hogy a mennyből a földre hullott könnycseppek lettetek

És látlak a lelki szemeimmel mindenhol
Ahogy felkelsz vagy épp elalszol
Tudod, jó lenne, beszélnünk kéne még
Arról, amit nem az ész csak a szíved ért
Mint a születés, halál, véletlen
Egyik sem olyan mint amilyennek látszik
És látlak, ahogy sírsz, nevetsz
Semmit teszel vagy épp sietsz
Ahogy dünnyögsz, hogy valamiből már elég
Igen, itt van a fejemben minden kép
De belehalok várni, hogy rám köszönsz
Hogy valahol az utcán majd szembejössz velem még

Jönnek, mennek arcok, évek
És van, hogy, de tényleg
Hogy valamiért mindened odaadnád

Mindent, amit az ember szeret
Túl könnyen elveszíthet
Ez egy kemény, vad világ
De soha nem mondhatok neked mást
Csak azt, hogy mindazt, amit az ember szeretni tud
Soha nem veszít el
Persze a kereszt húsba vág
De találkozik minden odaát

De nem kell sok szó, ezt te is jól tudod
Az Istent kérdezik, hogy hogy hagyhatott
Ennyi szenvedést, de nincs titokban
Az ember ujjlenyomata mindenen ott van
És nincs, ami jobban, az pokolian fáj
Ha akit szeret, egyszer csak nem jön vissza már, de
Bármilyen sötét az út, amin jár
Egyszer minden elveszett lélek hazatalál

Mindent, amit az ember szeret
Túl könnyen elveszíthet
Ez egy kemény, vad világ
De soha nem mondhatok neked mást
Csak azt, hogy mindazt, amit az ember szeretni tud
Soha nem veszít el
Persze a kereszt húsba vág
De találkozik minden odaát
Mindent, amit az ember szeret
Túl könnyen elveszíthet
Ez egy kemény, vad világ
De soha nem mondhatok neked mást
Csak azt, hogy mindazt, amit az ember szeretni tud
Soha nem veszít el
Persze a kereszt húsba vág
De találkozik minden odaát

Hoffnung

Alles, was ein Mensch liebt
Kann er allzu leicht verlieren
Das ist eine harte, wilde Welt
Aber ich kann dir nie etwas anderes sagen
Nur, dass alles, was ein Mensch zu lieben vermag
Niemals wirklich verloren geht
Zwar schneidet das Kreuz ins Fleisch
Aber alles findet sich wieder dort drüben

Ich sehe dich in dem, was wir zusammen tun könnten
Mit dir könnte ein langes Leben ein Geschenk sein
Die Pläne, die Träume, wenn wir Fehler machen
Wie wir uns aus jeder Scheiße rausziehen
Und es gibt noch so viel, worüber wir reden müssten
Dass dich das Leben nicht auf Abwege führt, sieh
Dass es nicht darauf ankommt
Wie viele Menschen dich mögen, lass diese Last los
Dass du nicht immer gut sein kannst
Dass du nicht Jesus bist
Wenn du deine Fehler kennst, kommst du weiter
Dass es zu deiner Stärke wird, wenn du es siehst
Dass du manchmal schwach sein wirst, egal wie
Wie du gerade von deinem Tag erzählst
Ja, jedes Bild ist in meinem Kopf
Aber ich sterbe vor dem Warten, dass du mich grüßt
Dass du mir irgendwo auf der Straße noch einmal begegnest

Gesichter, Jahre kommen und gehen
Und es gibt Zeiten, wirklich
Dass du alles geben würdest für etwas

Alles, was ein Mensch liebt
Kann er allzu leicht verlieren
Das ist eine harte, wilde Welt
Aber ich kann dir nie etwas anderes sagen
Nur, dass alles, was ein Mensch zu lieben vermag
Niemals wirklich verloren geht
Zwar schneidet das Kreuz ins Fleisch
Aber alles findet sich wieder dort drüben

Manchmal glaube ich, dich auf der Straße, auf dem Platz zu sehen
Und fast überall, wo du mir begegnest
Aber ich sterbe daran, dass du es nirgends bist
Wie jedes verlorene Kind dem Menschen einen Spiegel vorhält
Dass ihr zu Tränen wurdet, die vom Himmel auf die Erde fielen

Und ich sehe dich mit den Augen meiner Seele überall
Wie du aufstehst oder einschläfst
Weißt du, es wäre schön, wir müssten noch reden
Über das, was nicht der Verstand, nur dein Herz versteht
Wie Geburt, Tod, Zufall
Keines ist so, wie es scheint
Und ich sehe dich, wie du weinst, lachst
Nichts tust oder eilst
Wie du summst, dass du genug hast von etwas
Ja, jedes Bild ist in meinem Kopf
Aber ich sterbe vor dem Warten, dass du mich grüßt
Dass du mir irgendwo auf der Straße noch einmal begegnest

Gesichter, Jahre kommen und gehen
Und es gibt Zeiten, wirklich
Dass du alles geben würdest für etwas

Alles, was ein Mensch liebt
Kann er allzu leicht verlieren
Das ist eine harte, wilde Welt
Aber ich kann dir nie etwas anderes sagen
Nur, dass alles, was ein Mensch zu lieben vermag
Niemals wirklich verloren geht
Zwar schneidet das Kreuz ins Fleisch
Aber alles findet sich wieder dort drüben

Aber es braucht nicht viele Worte, das weißt du auch
Sie fragen Gott, wie er zulassen konnte
So viel Leid, aber es ist kein Geheimnis
Der Fingerabdruck des Menschen ist auf allem
Und nichts tut mehr weh, verdammt
Wenn der, den man liebt, einfach nicht mehr zurückkommt, aber
So dunkel der Weg auch ist, den du gehst
Jede verlorene Seele findet irgendwann nach Hause

Alles, was ein Mensch liebt
Kann er allzu leicht verlieren
Das ist eine harte, wilde Welt
Aber ich kann dir nie etwas anderes sagen
Nur, dass alles, was ein Mensch zu lieben vermag
Niemals wirklich verloren geht
Zwar schneidet das Kreuz ins Fleisch
Aber alles findet sich wieder dort drüben
Alles, was ein Mensch liebt
Kann er allzu leicht verlieren
Das ist eine harte, wilde Welt
Aber ich kann dir nie etwas anderes sagen
Nur, dass alles, was ein Mensch zu lieben vermag
Niemals wirklich verloren geht
Zwar schneidet das Kreuz ins Fleisch
Aber alles findet sich wieder dort drüben