Elfújta a szél - Omega translation in German

Elfújta a szél

Egy ház áll ott fent,
Ahol a holnap véget ér.
Belül ha csillagod
Csak egy szál gyertya fény.

A kő jéghideg,
Mindenhol földöntúli a csend.
Szólít a lenn,
Odafent vár a végtelen.

Az idő megáll,
Nem mozdul már semmiért.
Aki elmegy ma,
Az holnaptól csak a szívekben él.

Miért nem, miért?
Mindig félni valakiért
Mikor egy könnycseptől odafent
Kialszik a fény.

Harsona szól,
A gyertya már nem ég.
Odafenn azt a lángot
Elfújta a szél.

Miért kérdezed?
Tudod, hogy Ő már nem felel.
Üres a ház, hideg a fal,
Csak süvít a szél.

Fenn a szeretet kér,
Míg a lent a gyűlölet vádol.
A szív sohasem fél,
Csak kérdez és magában gyászol.

Ó-ó

Vom Winde verweht

Ein Haus steht dort oben,
Wo das Morgen endet.
Drinnen, wenn dein Stern
Nur das Licht einer einzigen Kerze ist.

Der Stein ist eiskalt,
Überall herrscht überirdische Stille.
Das Unten ruft,
Dort oben wartet die Unendlichkeit.

Die Zeit steht still,
Bewegt sich für nichts mehr.
Wer heute geht,
Lebt ab morgen nur noch in den Herzen.

Warum, warum?
Immer Angst um jemanden haben
Wenn durch eine Träne dort oben
Das Licht erlischt.

Die Posaune ertönt,
Die Kerze brennt nicht mehr.
Dort oben, jene Flamme,
hat der Wind verweht.

Warum fragst du?
Du weißt, dass Er nicht mehr antwortet.
Das Haus ist leer, die Wand ist kalt,
Nur der Wind heult.

Oben bittet die Liebe,
Während unten der Hass anklagt.
Das Herz fürchtet sich niemals,
Es fragt nur und trauert in sich hinein.

Oh-oh