Paroles et traduction Children of Distance - Beforratlan sebek (acoustic)

Beforratlan sebek (acoustic)

Fáj még a szó, fájnak a percek, az évek,
A szívemet nyomja mikor a múltba nézek,
Könnyeim hullnak, a párnára borulva
Sírok egy végtelen könyvet lapozva.
Tudom már elmúlt, vége a szépnek,
Szépen lassan eltűnnek a képek,
Sebeim maradnak, nyitva a világnak,
Példát mutatva, gátat szabva hibáknak

Könnycsepp fut az arcomon, ha az ágyam mellé térdelek,
Uram miért nem értelek? Miért nem mondod azt, hogy ég veled?
Őszintén remélem, tévedek, de rám tekinteted nem veted,
Fájdalmat kapok reggel beforratlan sebekkel ébredek,
Lehullt az eső, hangom már a köddel száll az égig,
A napsugár a felhők között fájdalmam híre miatt fénylik.
Nem vágyom a jóra, a dicsőítő szóra,
Soha nem kértem semmit az égtől, még nem jött el az az óra.
Egy csalódott srác vagyok ki a semmi közepéről érkezett,
Kinek fáj ha szíven döfik, mikor azt ordítják, hogy ég veled.
Vérzik a szívem, ha a fájó múltra gondolok,
Igazad volt te tudtad egyszer majd a gonosz felé fordulok.
Tested megremegett, de én megfogtam két kezed,
Szemedbe nézve, magamat láttam, ki a rosszról megfeledkezett.
Elmúltak a fájó rossz idők de még a hegek megmaradtak,
Maradnak is, míg a föld alá nem raknak.

Fáj még a szó, fájnak a percek, az évek,
A szívemet nyomja mikor a múltba nézek,
Könnyeim hullnak, a párnára borulva
Sírok egy végtelen könyvet lapozva.
Tudom már elmúlt, vége a szépnek,
Szépen lassan eltűnnek a képek,
Sebeim maradnak, nyitva a világnak,
Példát mutatva, gátat szabva hibáknak

Lassan elteltek az évek, és most bevillannak képek
Nem tudom, mit tehetnék, még nem tudom mit érzek
Volt, hogy megbántottalak, de hidd el azóta is bánom
Nekem te voltál a lány, akire örökké kell várnom
Hidd el nekem, sajnálom, tudom, nem tudsz többé szeretni
Most egy új utat kell keresni, és veled együtt feledni
Sajnos nem lehet ezt én is tudom, így bocsánatot kérek
És bánni fogok minden sort, ameddig csak élek
Mert fontos voltál nekem érzem, talán több mint barát
És így próbálom most megdönteni szíved erős falát
Csak, hogy megbocsásson, s végre én is megnyugodjak egyszer
Mert nem forrt be a seb, de talán enyhíthetem ezzel
Mert bár nem beszélünk róla, de megtörtént mi tudjuk
Csak két ismerős vagyunk kiknek volt még közös múltjuk
De vajon lesz e jövőnk, erre tőled várok választ
De ne is mondj még semmit, ha az kételyeket támaszt

Fáj még a szó, fájnak a percek, az évek,
A szívemet nyomja mikor a múltba nézek,
Könnyeim hullnak, a párnára borulva
Sírok egy végtelen könyvet lapozva.
Tudom már elmúlt, vége a szépnek,
Szépen lassan eltűnnek a képek,
Sebeim maradnak, nyitva a világnak,
Példát mutatva, gátat szabva hibáknak

Emlékszem arra a kopottas padra, az árnyas fák alatt ültél,
Mint egy angyal olyan ártatlannak és szárnyaszegettnek tűntél,
Emlékszem szavadra, és mikor megfogtad kezem,
Bizsergető érzés járta át testem, tudtam ez lesz a végzetem.
Ha egyet kívánhatnék, az Te lennél, tündöklő éjszakám,
Fényes nappalom, édes angyalom a felhők fölül nézz ma rám.
Vesd le rám tekinteted és borítsd rám a szárnyaid,
Miként egykor én takartalak be és teljesítettem vágyaid.
Úgy csillogott a szemed, mint a tó vize, ahol sétáltunk,
Most pedig úgy hullik az eső, ahogy a könnyem hullt mikor szétváltunk.
Tudtam én is nagyon jól, hogy semmi sem tart örökké,
Pedig Te voltál az egyetlen, aki velem törődtél.
Fázom, vacogok, a halál hideg arca simogat,
Nem a nyári virágeső, ami ránk dobálta a szirmokat,
Virág borítja sírodat, előtte, itt állok az esőben,
Hallom a hangod, ahogy hívogat, a félelmeim legyőztem.
Az a szenvedés, hogy élek, nélküled létezem de minek,
Irántad érzett szerelmem soha nem adnám oda senkinek.
De már kifolyt sok szép dolog az idő rongyos, foltos zsebein
Az elvarratlan szálak nem gyógyítják beforratlan sebeim.

Fáj még a szó, fájnak a percek, az évek,
A szívemet nyomja mikor a múltba nézek,
Könnyeim hullnak, a párnára borulva
Sírok egy végtelen könyvet lapozva.
Tudom már elmúlt, vége a szépnek,
Szépen lassan eltűnnek a képek,
Sebeim maradnak, nyitva a világnak,
Példát mutatva, gátat szabva hibáknak

Fáj még a szó, fájnak a percek, az évek,
A szívemet nyomja mikor a múltba nézek,
Könnyeim hullnak, a párnára borulva
Sírok egy végtelen könyvet lapozva.
Tudom már elmúlt, vége a szépnek,
Szépen lassan eltűnnek a képek,
Sebeim maradnak, nyitva a világnak,
Példát mutatva, gátat szabva hibáknak

Unhealed wounds (acoustic)

The words still hurt, the minutes, the years hurt,
My heart is weighed down when I look back,
My tears fall, face down on the pillow
I cry leafing through an endless book.
I know it’s over now, the beauty is gone,
The images slowly fade away,
My wounds remain, open to the world,
Setting an example, blocking mistakes

A teardrop runs down my face when I kneel by my bed,
Lord why don’t I understand you? Why don’t you just say goodbye?
I sincerely hope I’m wrong, but you don’t look at me,
I wake up in pain with unhealed wounds every morning,
The rain has fallen, my voice travels with the fog to the sky,
The sunshine shines between the clouds because of my pain.
I don’t want the good, the glorifying word,
I never asked for anything from the sky, that time hasn’t come yet.
I am a disappointed joke who came from the middle of nowhere,
Who hurts when stabbed in the heart, when they shout goodbye.
My heart bleeds when I think of the painful past,
You were right, you knew that one day I would turn to evil.
Your body trembled, but I took your two hands,
Looking into your eyes, I saw myself, who had forgotten about evil.
The painful bad times have passed but the scars remain,
They will remain until they put me under the ground.

The words still hurt, the minutes, the years hurt,
My heart is weighed down when I look back,
My tears fall, face down on the pillow
I cry leafing through an endless book.
I know it’s over now, the beauty is gone,
The images slowly fade away,
My wounds remain, open to the world,
Setting an example, blocking mistakes

Years have passed slowly, and now images flash
I don't know what I could do, I still don't know how I feel
There were times I hurt you, but believe me, I've regretted it ever since
You were the girl I had to wait for forever
Believe me, I'm sorry, I know you can't love me anymore
Now we have to find a new path and forget with you
Unfortunately this cannot be I know that too, so I apologize
And I will regret every line as long as I live
Because you were important to me I feel, maybe more than a friend
And that's how I'm trying to break down the strong wall of your heart
Just to forgive me, and finally find peace
Because the wound hasn't healed, but maybe I can alleviate it with this
Because even though we don't talk about it, but what happened we both know
We're just two acquaintances who still had a common past
But will we have a future, I'm waiting for an answer from you
But don't say anything yet, if that raises doubts

The words still hurt, the minutes, the years hurt,
My heart is weighed down when I look back,
My tears fall, face down on the pillow
I cry leafing through an endless book.
I know it’s over now, the beauty is gone,
The images slowly fade away,
My wounds remain, open to the world,
Setting an example, blocking mistakes

I remember that shabby bench, you were sitting under the shady trees,
You seemed like an angel so innocent and wing-clipped,
I remember your words, and when you held my hand,
A tingling sensation ran through my body, I knew this would be my doom.
If I could wish for one thing, it would be you, my shining night,
My bright day, my sweet angel look down on me from above the clouds today.
Cast your eyes upon me and cover me with your wings,
As I once covered you and fulfilled your desires.
Your eyes glittered like the water of the lake where we walked,
Now the rain is falling like my tears fell when we parted.
I knew very well that nothing lasts forever,
But you were the only one who cared about me.
I'm cold, I'm shivering, the cold face of death is caressing me,
It's not the summer flower shower that threw petals at us,
Flowers cover your grave, in front of it, I stand in the rain,
I hear your voice calling, I have overcome my fears.
The suffering is that I live, I exist without you, but why,
I would never give my love for you to anyone.
But a lot of beautiful things have already flowed out of the ragged, patchy pockets of time
The unsewn threads will not heal my unhealed wounds.

The words still hurt, the minutes, the years hurt,
My heart is weighed down when I look back,
My tears fall, face down on the pillow
I cry leafing through an endless book.
I know it’s over now, the beauty is gone,
The images slowly fade away,
My wounds remain, open to the world,
Setting an example, blocking mistakes

The words still hurt, the minutes, the years hurt,
My heart is weighed down when I look back,
My tears fall, face down on the pillow
I cry leafing through an endless book.
I know it’s over now, the beauty is gone,
The images slowly fade away,
My wounds remain, open to the world,
Setting an example, blocking mistakes