Paroles et traduction Demjén Ferenc - Elindul a Vonat

Elindul a Vonat

Még végtelen az út, utazom,
Visz könyörtelenül vonatom,
Így hát a világ pár arc,
Pár édes emlék, pár édes csók csupán.
Mi az állomásokon vár.
Százezer kötél lelkemen,
Vissza visszahúz szüntelen,
S ha elmarad egy állomás,
Vissza sem nézek, attól sem félek már,
Hogy a füst a szemembe száll.
De ha elindul a vonat, a szívem majdnem megszakad,
Mikor elindul a vonat, a szívem majdnem megszakad,
Életemet át, utazom,
Míg megmarad a hó hajamon,
S eljön majd egy állomás,
A peronról nézem, a szemafor zöldre vált,
De az én jegyem már lejárt.
De ha elindul a vonat, a szívem majdnem megszakad,
De ha elindul a vonat, a szívem majdnem megszakad,

The Train Departs

The road is still endless, I travel,
My train takes me relentlessly,
So the world is a few faces,
Just a few sweet memories, a few sweet kisses.
That await at the stations.
A hundred thousand ropes on my soul,
Pull me back relentlessly,
And if I miss a station,
I don't look back, I'm not afraid anymore,
That the smoke will get in my eyes.
But when the train departs, my heart almost breaks,
When the train departs, my heart almost breaks,
I travel through my life,
Until the snow remains in my hair,
And one day a station will come,
I watch from the platform, the semaphore turns green,
But my ticket has expired.
But when the train departs, my heart almost breaks,
But when the train departs, my heart almost breaks,