Hunok unokája - Kárpátia traduction en allemand

Hunok unokája

Szabad Magyar vagyok, élek ahogy élek,
Én csak az Úr Isten előtt hajtok térdet.
Ő adta hazánkul ezt a darab földet
Ránk bízva a fákkal suttogó hegyeket.

Nemzedékek sora vérveríték árán
Kardal és kaszával ott állt kint a vártán
Ma sem törhetnek meg közülünk egyet sem
Szerencse kísérjen, bátorság vezessen!

Vad vihar torkában, zúgó jeges árban,
Sziklaként állunk mi szép Magyarországban.
S míg a csillagösvény ragyog fejünk fölött,
Körmünk szakadtáig védünk minden rögöt.

Üzenjük a világ mind a négy sarkába,
Hogy a büszke magyar, hunok unokája!
Üzenjük a világ ezer szegletébe,
Voltunk, vagyunk, s leszünk! Él Attila népe!

Enkel der Hunnen

Freier Ungar bin ich, lebe wie ich lebe,
Ich beuge mein Knie nur vor dem Herrn Gott.
Er gab uns dieses Stück Land als Heimat,
Vertraute uns die mit den Bäumen flüsternden Berge an.

Generationen um Generationen, mit Blut und Schweiß,
standen mit Schwert und Sense draußen auf der Warte.
Auch heute können sie keinen von uns brechen,
Glück soll uns begleiten, Mut uns führen!

Im Schlund des wilden Sturms, in eisiger Flut,
stehen wir wie Felsen, im schönen Ungarn.
Und solange der Sternenpfad über unseren Köpfen leuchtet,
verteidigen wir jeden Brocken, bis unsere Nägel brechen.

Wir verkünden es den vier Ecken der Welt,
dass der stolze Ungar der Enkel der Hunnen ist!
Wir verkünden es in tausend Winkeln der Welt,
Wir waren, wir sind und wir werden sein! Attilas Volk lebt!