Paroles et traduction Kárpátia - Kivándorlók dala

Kivándorlók dala

Bús vállunkon nyűtt tarisznya,
Nyűtt lábunkon ócska csizma,
Fel is út, le is út,
Idegenbe visz az út.
Fáj szívünkben régi emlék,
Bizony pajtás haza mennénk,
De nincs hova, nincs hazánk,
Se otthonunk, se anyánk.
Idegenből idegenbe,
Munkahelyről munkahelyre,
Visz az idő, visz a szél,
Gonosz idő, gonosz szél.
Gép dübörög, fejsze csattan,
Otthon járunk gondolatban,
S míg hordjuk a szolga súlyt,
Fáj az élet, fáj a múlt.
Bús vállunkon nyűtt tarisznya,
Nyűtt lábunkon ócska csizma,
Fel is út, le is út,
Idegenbe visz az út.
Fáj szívünkben régi emlék,
Bizony pajtás haza mennénk,
De nincs hova, nincs hazánk,
Se otthonunk, se anyánk.
Idegenből idegenbe,
Munkahelyről munkahelyre,
Visz az idő, visz a szél,
Gonosz idő, gonosz szél.
Gép dübörög, fejsze csattan,
Otthon járunk gondolatban,
S míg hordjuk a szolga súlyt,
Fáj az élet, fáj a múlt.
De majd egyszer üt az óra,
S föl szállunk egy víg hajóra,
Hó, hahó szép hajó,
Vitorlája mint a hó.
S nyűtt szivével halál szárnyán,
Hazatér a bujdosó.
S nyűtt szivével halál szárnyán
Hazatér a bujdosó.

Immigrants' Song

On our weary shoulders, a worn knapsack,
On our weary feet, tattered boots,
Up the road, down the road,
The road leads into foreign lands.
Our hearts ache with distant memories,
My dear, we yearn for home,
But there is no home, no homeland,
Neither shelter nor mother.
From foreign land to foreign land,
From job to job,
Time carries us, the wind carries us,
Cruel time, cruel wind.
Machines roar, axes thunder,
Our thoughts wander home,
And as we bear the burden of servitude,
Life hurts, the past hurts.
On our weary shoulders, a worn knapsack,
On our weary feet, tattered boots,
Up the road, down the road,
The road leads into foreign lands.
Our hearts ache with distant memories,
My dear, we yearn for home,
But there is no home, no homeland,
Neither shelter nor mother.
From foreign land to foreign land,
From job to job,
Time carries us, the wind carries us,
Cruel time, cruel wind.
Machines roar, axes thunder,
Our thoughts wander home,
And as we bear the burden of servitude,
Life hurts, the past hurts.
But one day the hour will strike,
And we shall board a merry ship,
Ho, ho, the beautiful ship,
Its sails as white as snow.
And with weary hearts, on the wings of death,
The wanderer shall return home.
And with weary hearts, on the wings of death
The wanderer shall return home.