Úgy Szeretnék - L.L. Junior traduction en allemand

Úgy Szeretnék

Egyetlen Szerelmemnek Cs. Reninek!
Úgy szeretnék (feat. Kenedi Veronika)

Kenedi Veronika (refr.):

Úgy szeretnék hűs hajnalon, lelked mellett kelni,
Szemed csillogására csak szótlanul felelni,
Lassan nyíló fák alatt álomba szenderülni,
Egymás őszinte szerelmét tisztán megbecsülni.
Mondd el nékem hallod-e még ifjúságunk hangját?
Lopott percekben érzed-e szép anyád haragját?
Emlékszel-e kis házunk roskadó falára?
Poros tornácára és a tücsök dallamára?

L.L. Junior:

Minden egyes pillanat amit együtt éltünk.
Emlékszem akkor még minden új dologtól féltünk,
Arra, amikor egymás tekintetében elvesztünk
Pontosan tudtuk jól, hogy mi lesz majd a vesztünk.
Engem egy olyan helyre vittél el, ahol sohasem jártam.
Nem is tudtam, hogy lélekben mindig ide vágytam,
Olykor fájdalmat okoztál, de sokkal több örömöt.
Visszagondolva csak ennyit mondhatok, hogy köszönöm!

Kenedi Veronika (refr.):

Úgy szeretnék hűs hajnalon, lelked mellett kelni,
Szemed csillogására csak szótlanul felelni,
Lassan nyíló fák alatt álomba szenderülni,
Egymás őszinte szerelmét tisztán megbecsülni.
Mondd el nékem hallod-e még ifjúságunk hangját?
Lopott percekben érzed-e szép anyád haragját?
Emlékszel-e kis házunk roskadó falára?
Poros tornácára és a tücsök dallamára?

L.L. Junior:

Minden egyes csókod felpezsdítette a vérem.
Minden egyes mozdulatod a szívembe véstem.
Soha nem véget érőnek tűnik ez a küzdelem,
Ha bárki kérdezne mondd el, hogy szeretlek szüntelen!
Mikor mellettem voltál éreztem, legyőzhetetlen vagyok,
Jöhet az óriás is, átviszem a diadalom,
És a dalom, pedig elküldöm az én hercegnőmnek,
Hogy emlékezzen rám, amikor a borúsabb idők jőnek.

Kenedi Veronika (refr.):

Úgy szeretnék hűs hajnalon, lelked mellett kelni,
Szemed csillogására csak szótlanul felelni,
Lassan nyíló fák alatt álomba szenderülni,
Egymás őszinte szerelmét tisztán megbecsülni.
Mondd el nékem hallod-e még ifjúságunk hangját?
Lopott percekben érzed-e szép anyád haragját?
Emlékszel-e kis házunk roskadó falára?
Poros tornácára és a tücsök dallamára?

L.L. Junior:

Álmomban csillagfényben fürdök veled, a tanúm csak a hold.
A patak vize csobban halkan, s a múzsa lehajol.
S a hajnal lassan ébredezve halkan oson körénk,
S megnyugodva, elfáradtan ágaskodik fölénk.
Szeretném, ha e pillanat nem múlna el soha,
De az élet már csak ilyen, néha túl mostoha!
De ha a legborúsabb viharfelhők is gyűlnek majd felettem,
Tudd meg te voltál az, akit őszintén szerettem!

Kenedi Veronika (refr.):

Úgy szeretnék hűs hajnalon, lelked mellett kelni,
Szemed csillogására csak szótlanul felelni,
Lassan nyíló fák alatt álomba szenderülni,
Egymás őszinte szerelmét tisztán megbecsülni.
Mondd el nékem hallod-e még ifjúságunk hangját?
Lopott percekben érzed-e szép anyád haragját?
Emlékszel-e kis házunk roskadó falára?
Poros tornácára és a tücsök dallamára? mi lesz majd a vesztünk.
Engem egy olyan helyre vittél el, ahol sohasem jártam.
Nem is tudtam, hogy lélekben mindig ide vágytam,
Olykor fájdalmat okoztál, de sokkal több örömöt.
Visszagondolva csak ennyit mondhatok, hogy köszönöm!

Kenedi Veronika (refr.):

Úgy szeretnék hűs hajnalon, lelked mellett kelni,
Szemed csillogására csak szótlanul felelni,
Lassan nyíló fák alatt álomba szenderülni,
Egymás őszinte szerelmét tisztán megbecsülni.
Mondd el nékem hallod-e még ifjúságunk hangját?
Lopott percekben érzed-e szép anyád haragját?
Emlékszel-e kis házunk roskadó falára?
Poros tornácára és a tücsök dallamára?

L.L. Junior:

Minden egyes csókod felpezsdítette a vérem.
Minden egyes mozdulatod a szívembe véstem.
Soha nem véget érőnek tűnik ez a küzdelem,
Ha bárki kérdezne mondd el, hogy szeretlek szüntelen!
Mikor mellettem voltál éreztem, legyőzhetetlen vagyok,
Jöhet az óriás is, átviszem a diadalom,
És a dalom, pedig elküldöm az én hercegnőmnek,
Hogy emlékezzen rám, amikor a borúsabb idők jőnek.

Kenedi Veronika (refr.):

Úgy szeretnék hűs hajnalon, lelked mellett kelni,
Szemed csillogására csak szótlanul felelni,
Lassan nyíló fák alatt álomba szenderülni,
Egymás őszinte szerelmét tisztán megbecsülni.
Mondd el nékem hallod-e még ifjúságunk hangját?
Lopott percekben érzed-e szép anyád haragját?
Emlékszel-e kis házunk roskadó falára?
Poros tornácára és a tücsök dallamára?

L.L. Junior:

Álmomban csillagfényben fürdök veled, a tanúm csak a hold.
A patak vize csobban halkan, s a múzsa lehajol.
S a hajnal lassan ébredezve halkan oson körénk,
S megnyugodva, elfáradtan ágaskodik fölénk.
Szeretném, ha e pillanat nem múlna el soha,
De az élet már csak ilyen, néha túl mostoha!
De ha a legborúsabb viharfelhők is gyűlnek majd felettem,
Tudd meg te voltál az, akit őszintén szerettem!

Kenedi Veronika (refr.):

Úgy szeretnék hűs hajnalon, lelked mellett kelni,
Szemed csillogására csak szótlanul felelni,
Lassan nyíló fák alatt álomba szenderülni,
Egymás őszinte szerelmét tisztán megbecsülni.
Mondd el nékem hallod-e még ifjúságunk hangját?
Lopott percekben érzed-e szép anyád haragját?
Emlékszel-e kis házunk roskadó falára?
Poros tornácára és a tücsök dallamára?

Ich möchte so gerne

Meiner einzigen Liebe Cs. Reni!
Ich möchte so gerne (feat. Kenedi Veronika)

Kenedi Veronika (Refrain):

Ich möchte so gerne im kühlen Morgengrauen neben deiner Seele wachen,
Auf das Funkeln deiner Augen nur wortlos erwidern,
Unter langsam knospenden Bäumen in Schlaf versinken,
Unsere aufrichtige Liebe zueinander rein wertschätzen.
Sag mir, hörst du noch den Klang unserer Jugend?
Fühlst du in gestohlenen Momenten den Zorn deiner schönen Mutter?
Erinnerst du dich an die bröckelnde Mauer unseres kleinen Hauses?
An seine staubige Veranda und an die Melodie der Grille?

L.L. Junior:

Jeder einzelne Moment, den wir zusammen erlebt haben.
Ich erinnere mich, damals fürchteten wir uns noch vor allem Neuen,
Daran, als wir uns im Blick des anderen verloren haben
Wussten wir genau, was unser Verderben sein würde.
Du hast mich an einen Ort gebracht, an dem ich noch nie war.
Ich wusste nicht einmal, dass ich mich in meiner Seele immer hierher sehnte,
Manchmal hast du mir Schmerz bereitet, aber viel mehr Freude.
Zurückblickend kann ich nur sagen: Danke!

Kenedi Veronika (Refrain):

Ich möchte so gerne im kühlen Morgengrauen neben deiner Seele wachen,
Auf das Funkeln deiner Augen nur wortlos erwidern,
Unter langsam knospenden Bäumen in Schlaf versinken,
Unsere aufrichtige Liebe zueinander rein wertschätzen.
Sag mir, hörst du noch den Klang unserer Jugend?
Fühlst du in gestohlenen Momenten den Zorn deiner schönen Mutter?
Erinnerst du dich an die bröckelnde Mauer unseres kleinen Hauses?
An seine staubige Veranda und an die Melodie der Grille?

L.L. Junior:

Jeder deiner Küsse brachte mein Blut in Wallung.
Jede deiner Bewegungen habe ich in mein Herz gemeißelt.
Dieser Kampf scheint niemals enden zu wollen,
Wenn dich jemand fragt, sag ihm, dass ich dich unaufhörlich liebe!
Als du bei mir warst, fühlte ich mich unbesiegbar,
Der Riese mag kommen, ich trage meinen Triumph davon,
Und mein Lied, das schicke ich meiner Prinzessin,
Damit sie sich an mich erinnert, wenn trübere Zeiten kommen.

Kenedi Veronika (Refrain):

Ich möchte so gerne im kühlen Morgengrauen neben deiner Seele wachen,
Auf das Funkeln deiner Augen nur wortlos erwidern,
Unter langsam knospenden Bäumen in Schlaf versinken,
Unsere aufrichtige Liebe zueinander rein wertschätzen.
Sag mir, hörst du noch den Klang unserer Jugend?
Fühlst du in gestohlenen Momenten den Zorn deiner schönen Mutter?
Erinnerst du dich an die bröckelnde Mauer unseres kleinen Hauses?
An seine staubige Veranda und an die Melodie der Grille?

L.L. Junior:

In meinem Traum bade ich mit dir im Sternenlicht, mein Zeuge nur der Mond.
Das Wasser des Baches plätschert leise, und die Muse neigt sich herab.
Und das Morgengrauen, langsam erwachend, schleicht leise um uns herum,
Und beruhigt, ermüdet, reckt es sich über uns.
Ich wünschte, dieser Moment würde nie vergehen,
Aber das Leben ist eben so, manchmal allzu grausam!
Doch wenn sich auch die dunkelsten Gewitterwolken über mir zusammenziehen,
Wisse, du warst diejenige, die ich aufrichtig geliebt habe!

Kenedi Veronika (Refrain):

Ich möchte so gerne im kühlen Morgengrauen neben deiner Seele wachen,
Auf das Funkeln deiner Augen nur wortlos erwidern,
Unter langsam knospenden Bäumen in Schlaf versinken,
Unsere aufrichtige Liebe zueinander rein wertschätzen.
Sag mir, hörst du noch den Klang unserer Jugend?
Fühlst du in gestohlenen Momenten den Zorn deiner schönen Mutter?
Erinnerst du dich an die bröckelnde Mauer unseres kleinen Hauses?
Auf die staubige Veranda und auf die Melodie der Grille? was unser Verderben sein würde.
Du hast mich an einen Ort gebracht, an dem ich noch nie war.
Ich wusste nicht einmal, dass ich mich in meiner Seele immer hierher sehnte,
Manchmal hast du mir Schmerz bereitet, aber viel mehr Freude.
Zurückblickend kann ich nur sagen: Danke!

Kenedi Veronika (Refrain):

Ich möchte so gerne im kühlen Morgengrauen neben deiner Seele wachen,
Auf das Funkeln deiner Augen nur wortlos erwidern,
Unter langsam knospenden Bäumen in Schlaf versinken,
Unsere aufrichtige Liebe zueinander rein wertschätzen.
Sag mir, hörst du noch den Klang unserer Jugend?
Fühlst du in gestohlenen Momenten den Zorn deiner schönen Mutter?
Erinnerst du dich an die bröckelnde Mauer unseres kleinen Hauses?
An seine staubige Veranda und an die Melodie der Grille?

L.L. Junior:

Jeder deiner Küsse brachte mein Blut in Wallung.
Jede deiner Bewegungen habe ich in mein Herz gemeißelt.
Dieser Kampf scheint niemals enden zu wollen,
Wenn dich jemand fragt, sag ihm, dass ich dich unaufhörlich liebe!
Als du bei mir warst, fühlte ich mich unbesiegbar,
Der Riese mag kommen, ich trage meinen Triumph davon,
Und mein Lied, das schicke ich meiner Prinzessin,
Damit sie sich an mich erinnert, wenn trübere Zeiten kommen.

Kenedi Veronika (Refrain):

Ich möchte so gerne im kühlen Morgengrauen neben deiner Seele wachen,
Auf das Funkeln deiner Augen nur wortlos erwidern,
Unter langsam knospenden Bäumen in Schlaf versinken,
Unsere aufrichtige Liebe zueinander rein wertschätzen.
Sag mir, hörst du noch den Klang unserer Jugend?
Fühlst du in gestohlenen Momenten den Zorn deiner schönen Mutter?
Erinnerst du dich an die bröckelnde Mauer unseres kleinen Hauses?
An seine staubige Veranda und an die Melodie der Grille?

L.L. Junior:

In meinem Traum bade ich mit dir im Sternenlicht, mein Zeuge nur der Mond.
Das Wasser des Baches plätschert leise, und die Muse neigt sich herab.
Und das Morgengrauen, langsam erwachend, schleicht leise um uns herum,
Und beruhigt, ermüdet, reckt es sich über uns.
Ich wünschte, dieser Moment würde nie vergehen,
Aber das Leben ist eben so, manchmal allzu grausam!
Doch wenn sich auch die dunkelsten Gewitterwolken über mir zusammenziehen,
Wisse, du warst diejenige, die ich aufrichtig geliebt habe!

Kenedi Veronika (Refrain):

Ich möchte so gerne im kühlen Morgengrauen neben deiner Seele wachen,
Auf das Funkeln deiner Augen nur wortlos erwidern,
Unter langsam knospenden Bäumen in Schlaf versinken,
Unsere aufrichtige Liebe zueinander rein wertschätzen.
Sag mir, hörst du noch den Klang unserer Jugend?
Fühlst du in gestohlenen Momenten den Zorn deiner schönen Mutter?
Erinnerst du dich an die bröckelnde Mauer unseres kleinen Hauses?
An seine staubige Veranda und an die Melodie der Grille?