Színház - Mehringer traduction en allemand

Színház

Tudod, az élet az mindig csak megy tovább
Mi meg tönkremegyünk, de úgy igazán
és koccintunk rá, Isten teraszán
A hibákon nevetve vág majd pofán, hogy
Viccnek is rossz volt, de nincsen tovább
Csak színészek voltunk, kik túljátszották,
Hogy a bíróság odafent majd úgy lenulláz,
és kezdődhet újra az őrült színház

Túl világos minden, mit nem értettem
Vissza szólnék, hogy tudjátok eltévedtem
Felhívnálak lentről, hogy megkérdezzem
De az idő az olyan kíméletlen
E világon csak albérletben
Ott térerő nincs, így hát értelmetlen
Majd elmesélem, ha megérkeztem
és hátra is dőlhetsz majd,
Elégedetten

Kisírt szemekkel, félrészegen
Egymás nélkül az egész értéktelen
Búcsú nélkül köszönsz, viszlát
Tudod a halál, csak az élőknek fájt

Egy rossz vicc az egész, és nincs is tovább
Nem körjárat ez, most végállomás
Túl az óperencián
Kik leszállnak itt, majd várnak rám

Túl sokat akarunk, de felesleges
ígéretet nem temetnek veled
A sírunkba lefekszünk csendesen
Az idő az nem kímél minket sem
A fényben oly sokszor kényelmetlen
De távozni olyan ízléstelen
Rátok nézek féltékenyen
Miért vagyok még mindig,
Elégedetlen?

Túl világos minden, mit nem értettem
Visszaszólnék, hogy tudjátok eltévedtem
Felhívnálak lentről, hogy megkérdezzem
De az idő az olyan kíméletlen
A túlvilágon most albérletben
Az idő az nem kímélt minket sem
Ha odaérünk majd elmesélem,
Hogy miért nem halhatunk meg
Elégedetten...

Theater

Du weißt, das Leben geht immer weiter
Und wir gehen zugrunde, aber so richtig
und stoßen darauf an, auf Gottes Terrasse
Über die Fehler lachend wird er uns eine knallen, dass
Es selbst als Witz schlecht war, aber es ist vorbei
Wir waren nur Schauspieler, die übertrieben haben,
Dass das Gericht dort oben uns auf Null setzt,
und das verrückte Theater kann von vorne beginnen

Alles ist zu klar, was ich nicht verstanden habe
Ich würde zurückrufen, dass ihr wisst, ich habe mich verirrt
Ich würde dich von unten anrufen, um zu fragen
Aber die Zeit ist so unbarmherzig
In dieser Welt nur zur Untermiete
Dort gibt es keinen Empfang, also ist es sinnlos
Ich werde es dir erzählen, wenn ich angekommen bin
und du kannst dich dann zurücklehnen,
Zufrieden

Mit verweinten Augen, halb betrunken
Ohne einander ist alles wertlos
Du verabschiedest dich ohne Abschied, auf Wiedersehen
Du weißt, der Tod schmerzt nur die Lebenden

Das Ganze ist ein schlechter Witz, und es ist vorbei
Das ist keine Rundfahrt, jetzt ist Endstation
Jenseits des Opernlands
Die, die hier aussteigen, werden auf mich warten

Wir wollen zu viel, aber es ist unnötig
Versprechen werden nicht mit dir begraben
Wir legen uns still in unsere Gräber
Die Zeit schont auch uns nicht
Im Licht ist es oft unangenehm
Aber zu gehen ist so geschmacklos
Ich sehe euch neidisch an
Warum bin ich immer noch,
Unzufrieden?

Alles ist zu klar, was ich nicht verstanden habe
Ich würde zurückrufen, dass ihr wisst, ich habe mich verirrt
Ich würde dich von unten anrufen, um zu fragen
Aber die Zeit ist so unbarmherzig
Im Jenseits jetzt zur Untermiete
Die Zeit hat auch uns nicht geschont
Wenn wir dort ankommen, werde ich dir erzählen,
Warum wir nicht sterben können
Zufrieden...