Paroles et traduction Nox - Utazás

Utazás

Tart egy hű erő,
Meg a régi fák.
De múlt idő:
Szép-szomorú világ.
Tart az utcakő,
ölelve vár a ház.
De túlerő,
Ahogy hevít ez a láz...
Elhív egy nem látott nyár,
Másképp′ lesz jó, máshogy fáj
Az a táj.
Refr.:
Bárhova érjen az utazás,
Te vagy a végén.
Szemem csillagig lát, pedig kicsi a világ:
Te meg én...
Bárhova érjen az utazás,
Te vagy a végén.
Léptem új utat vág, bár fent jár a világ
Tetején...
Tartsd világod úgy,
Ahogy őrzöm én-,
Most más az út,
De közös a remény.
Óvd a lángot úgy,
Ahogy féltem én-,
Most más az út,
De belül ugyanaz a fény.
Elhív egy nem látott nyár... (ism.)

Journey

A faithful force lingers,
And the old trees.
But past tense:
A bittersweet world.
The cobblestone remains,
The house embraces and waits.
But overwhelming force,
As this fever heats...
An unseen summer calls,
It will be good differently, it will hurt differently
That landscape.
Chorus:
Wherever the journey leads,
You are at the end.
My eyes can see to the stars, though the world is small:
You and me...
Wherever the journey leads,
You are at the end.
My steps forge a new path, though the world travels above
On its peak...
Hold your world as
I guard mine,
The path is different now,
But the hope is shared.
Protect the flame as
I cherish mine,
The path is different now,
But the light within is the same.
An unseen summer calls... (repeat)