Paroles et traduction Rico - Anya Mindig Hazavár

Anya Mindig Hazavár

Összepakoltam a holmimat, feltöltöttem az akut
Lent rutin lett, hogy lendületből rúgom ki a kaput
Még visszanézek egyszer, látom integetni Anyut
A szél fújja le a cigarettám végéről a hamut
Ahogy kinyílik a csomagtartó bedobom a tatyómat
Visszanézek egyszer, látom mind a kettő bratyómat
Megszakad a szívem, mikor elgurul a verda
Ha menni kell az tökmindegy, hogy szombat e vagy szerda
A várostábla után csendben bámulom az eget
Elképzelem, hogy Mama fentről büszkén rám le nevet
Elmosolyodom kicsit, aztán a könnycsepp kap teret
Mert egyedül kell átvészelnem megint majd egy telet
A reptéren a búcsúcsókok csattannak sok homlokon
A felhők felett gondolkodom legtöbbet a gondokon
De mindegy merre megyek, mert én ahol vagyok ott nyomom
Hogy Anya mindig hazavár, és Gyöngyös az otthonom

Áldozatot hoztam de túl nagy volt nekem az az ár
Nincsen többé gyerekkor, elrepült a sok laza nyár
Nincsen kulcs a visszaúthoz, túl rozsdás lett a zár
Már csak a tudat vigasztal, hogy Anya mindig hazavár

Tudod akármerre megyek, ez az élet geci kemény
Ó Uram válts meg, mert a világ csak egy túl nagy pohár
Amiben nem juthatott a magamfajta gyerekeknek
Még egy deci remény se, csak egy pár csepp
Megérkeztem 90 04.27.
Megdöglenék ha kell de céltudatosan úszom még
Csak az Isten tudja azt, hogy leszek e még 24
A családom a szegénységből egyszer majd kihúzom még
23 éve szültél Édesanyám ide le
De mosolyogj, eljött a te legkisebb fiad ideje
Bár leszarom a sikert, hogy az irigységük hideg e
Mert csak az érdekel, hogy a szívük vajon figyel e
De eljön majd a nap amikor rám bízod a csekkeket
Mert felnőtt a kis kölyök, aki régen még fölcsengetett
Sosem voltam jó, nem tiszteltem a bölcsebbeket
De a változásnak jönni kell, meguntam a könnycseppeket
Áldozatot hoztam de túl nagy volt nekem az az ár
Nincsen többé gyerekkor, elrepült a sok laza nyár
Nincsen kulcs a visszaúthoz, túl rozsdás lett a zár
Már csak a tudat vigasztal, hogy Anya mindig hazavár
Rico
Összepakoltam a holmim, de most nem izgat a telóm
Hulla fáradtan indulok este túl sok volt a melóm
Lent várom a taxit, a fülesben szól a Demo-m
De még mindig nem tudom, hogyan élhetnék meg MO-n
Nem véletlen hogy több tízezren mennek innen Nyugatra
De ha landol a gép, hangolok a célra, meg az utamra
Nem beszélek mellé és ezt minden dumám mutatja
Anya ért, de az érzi, aki a kiutat kutatja
Megálmodtam, ha nem leszek majd minden spanom zokog
Ahogy fordulunk a Dobóra, a szívem jobban dobog
Ha körbe nézek látom azt, hogy megvártak a romok
Te is látod honnan jövök nincsen tengerpart meg homok
A ház előtt az öreg lent a szemetesbe matat
Én úgy kapkodok a kóddal, mintha lenne rajta lakat
De mindegy merre megyek a világban, az ég alatt
Mert Anya mindig hazavár, és ez legbelülről fakad
Miss Mood
Áldozatot hoztam de túl nagy volt nekem az az ár
Nincsen többé gyerekkor, elrepült a sok laza nyár
Nincsen kulcs a visszaúthoz, túl rozsdás lett a zár
Már csak a tudat vigasztal, hogy Anya mindig hazavár

Mom Always Waits Back Home

I packed my things, topped up the tank
It became a routine to kick out the gate with momentum
I look back one more time, I see Mom waving
The wind blows the ash off the end of my cigarette
As the trunk opens, I throw in my bag
I look back one more time, I see both my brothers
My heart breaks when the car rolls away
If you have to go, it doesn't matter if it's Saturday or Wednesday
After the city sign, I silently stare at the sky
I imagine Mom laughing down at me proudly from above
I smile a little, then the tear gets space
Because I have to get through another winter alone
At the airport, farewell kisses smack on many foreheads
Above the clouds, I mostly think about my thoughts
But no matter where I go, I make my mark where I am
Because Mom always waits back home, and Gyöngyös is my home

I made a sacrifice, but the price was too high for me
There's no more childhood, all the carefree summers have flown by
There is no key to the way back, the lock has become too rusty
Only the knowledge that Mom always waits back home comforts me

You know, no matter where I go, this life is damn hard
Oh Lord save me, because the world is just too big of a glass
In which not even a drop of hope could fit for kids like me
Not even a drop of hope, just a few drops
I arrived on 90 04.27.
I would drop dead if I had to, but I'm still swimming purposefully
Only God knows if I'll be 24
I will pull my family out of poverty one day
23 years ago you gave birth to me, Mother, here
But smile, the time has come for your youngest son
Although I don't give a damn about success, whether their envy is cold
Because I only care if their hearts are listening
But the day will come when you trust me with the checks
Because the little puppy who used to ring the doorbell has grown up
I was never good, I didn't respect the wiser ones
But change has to come, I'm tired of the tears
I made a sacrifice, but the price was too high for me
There's no more childhood, all the carefree summers have flown by
There is no key to the way back, the lock has become too rusty
Only the knowledge that Mom always waits back home comforts me
Rico
I packed my things, but I'm not excited about my phone now
I'm dead tired, I'm leaving in the evening, I've had too much work
Downstairs I'm waiting for the taxi, my Demo is playing in my earphones
But I still don't know how I could live in HU
It's no coincidence that tens of thousands of people are leaving here for the West
But when the plane lands, I tune in to the goal and my path
I don't talk around it, and every word I say shows it
Mom understands, but only the one who is looking for a way out feels it
I dreamed that if I'm not here, all my buddies will sob
As we turn to Dobó, my heart beats faster
When I look around, I see that the ruins have been waiting for me
You see where I come from, there is no beach or sand
The old man is rummaging in the trash in front of the house
I'm fiddling with the code as if it had a lock on it
But no matter where I go in the world, under the sky
Because Mom always waits back home, and that comes from deep inside
Miss Mood
I made a sacrifice, but the price was too high for me
There's no more childhood, all the carefree summers have flown by
There is no key to the way back, the lock has become too rusty
Only the knowledge that Mom always waits back home comforts me