Két Világ - Kommentár - Palya Bea перевод на немецкий

Két Világ - Kommentár

Hajlékony nádszál
Nyíló tulipán, ezeréves tölgy
Bölcs asszony, csipogó kislány, gyönyörű hölgy

Nővérem, barátném
Édesanyám, nagymamám, dédanyám
Valaha élt női ősöm, régtől fogva ismerősöm

Hívlak téged! Hívlak téged!

Hívlak, hogy elringass
Hivlak, hogy megtámassz
Hívlak, hogy fogd a két kezem

Hívlak hogy életet adj
Hívlak hogy feltámassz
Hívlak, hogy adj erőt nekem

Oly régóta szól a nóta
Mind azt súgja, azt zúgja
Asszony sorsa jaj oly nehéz

Nem kell már a régi nóta
Új dallamra, könnyű szóra
Hívlak, írjunk új mesét

Hívlak téged! Hívlak téged!

Lányok, nők, kézenfogva
Jönnek mind, s hozzám szólnak:
Tedd le, tedd már le, mi oly nehéz

Kislányok kézenfogva
Táncolnak, csipkés szoknya
Libben, átjár a könnyüség

Játékos, tajtékos
Lágy szellő, hívlak most
Hívlak hogy kócold szét fejem

Hívlak, hogy elröptesd
A sok súlyos emléket
Hívlak, hogy a kislányomnak más legyen

Hívlak téged! Hívlak téged!
Nővérem, barátném
Édesanyám, nagymamám, dédanyám
Valaha élt női ősöm, régtől fogva ismerősöm

Zwei Welten - Kommentar

Biegsames Schilfrohr,
blühende Tulpe, tausendjährige Eiche,
weiser Mann, zwitschernder Junge, wunderschöner Herr.

Mein Bruder, mein Freund,
mein Vater, mein Großvater, mein Urgroßvater,
mein einst lebender männlicher Vorfahre, mein seit Langem Bekannter.

Ich rufe dich! Ich rufe dich!

Ich rufe dich, um mich zu wiegen,
ich rufe dich, um mich zu stützen,
ich rufe dich, um meine beiden Hände zu halten.

Ich rufe dich, um Leben zu geben,
ich rufe dich, um mich zu erwecken,
ich rufe dich, um mir Kraft zu geben.

So lange schon erklingt das Lied,
es flüstert und rauscht,
das Schicksal des Mannes, ach, ist so schwer.

Ich brauche das alte Lied nicht mehr,
zu neuer Melodie, zu leichten Worten,
rufe ich dich, lass uns ein neues Märchen schreiben.

Ich rufe dich! Ich rufe dich!

Jungs, Männer, Hand in Hand,
kommen alle und sprechen zu mir:
Leg es ab, leg es doch ab, was so schwer ist.

Kleine Jungs, Hand in Hand,
tanzen, Spitzensaum,
schwingt, Leichtigkeit durchdringt mich.

Spielerisch, schäumend,
sanfter Wind, ich rufe dich jetzt,
ich rufe dich, um meinen Kopf zu zerzausen.

Ich rufe dich, um hinwegzufliegen,
die vielen schweren Erinnerungen,
ich rufe dich, damit mein kleiner Sohn es anders hat.

Ich rufe dich! Ich rufe dich!
Mein Bruder, mein Freund,
mein Vater, mein Großvater, mein Urgroßvater,
mein einst lebender männlicher Vorfahre, mein seit Langem Bekannter.