Ki Menti Meg - Alvin és a Mókusok перевод на немецкий

Ki Menti Meg

Nézd ezt a képet, mivé lett?
Valaki begyújtotta és elégett.
Ózonlyukból mosolyogva süt a Nap le ránk!

Eltűnik lassan minden zöld övezet,
A rák meg megeszi a testedet,
Mert az egyik a másik nélkül nem megy - visszavág.

Ilyenkor bezzeg, gondba vagy a szavakkal,
Inkább csendben úszol a halakkal,
Víz tetején széttárt kezekkel,

Nehéz fémtől felakadt szemekkel,
Egy nemzedék ami nyomot hagy,
Fuldokolnál de már halott vagy!

Nincs harag,
Csak lebegünk diszkréten, mint egy óriási szardarab!

Ki menti meg majd ezt a Földet, mielőtt sivatag lesz a táj?
Attól ki büntetlenül ölhet, aki miatt lángol az óceán.
Gyermeked, férjed, feleséged ezt a velejéig rohadt emberiséget,
Gondolkozz hanyatt dőlve és lélegezd be a döghús illatát!

Azt hiszed az ember lesz az utolsó faj,
Fogja és csak egyszerűen kihal?
Kinek pénze van úgyis utoljára marad!

Tégy úgy, mintha nem lenne semmi baj,
Mint aki nem lát semmit, nem is hall.

Nincs harag,
Csak lebegünk diszkréten, mint egy óriási szardarab!

Ki menti meg majd ezt a Földet, mielőtt sivatag lesz a táj?
Attól ki büntetlenül ölhet, aki miatt lángol az óceán.
Gyermeked, férjed, feleséged ezt a velejéig rohadt emberiséget,
Gondolkozz hanyatt dőlve és lélegezd be a döghús illatát!

Nemsoká eljön a perc, mikor bolygónk légzése leáll,
És az ember emigrál,
Feltéve, ha addig feltalál valamit, bármit,
Amivel elkerüljük a halált,
Álljunk meg, lassítsunk a harmadik évezred hajnalán!

Wer Rettet

Sieh dir dieses Bild an, was ist daraus geworden?
Jemand hat es angezündet und es ist verbrannt.
Aus dem Ozonloch lächelnd scheint die Sonne auf uns herab!

Langsam verschwindet jede grüne Zone,
Und der Krebs frisst deinen Körper auf,
Denn das eine geht nicht ohne das andere - es schlägt zurück.

In solchen Momenten aber fehlen dir die Worte,
Lieber schwimmst du schweigend mit den Fischen,
Auf der Wasseroberfläche mit ausgebreiteten Armen,

Mit durch Schwermetall aufgerissenen Augen,
Eine Generation, die Spuren hinterlässt,
Du würdest ersticken, aber du bist schon tot!

Kein Zorn,
Wir schweben nur diskret dahin, wie ein riesiger Scheißhaufen!

Wer rettet diese Erde, bevor die Landschaft zur Wüste wird?
Vor dem, der ungestraft töten kann, dessentwegen der Ozean brennt.
Dein Kind, dein Mann, deine Frau, diese bis ins Mark verrottete Menschheit,
Denk nach, zurückgelehnt, und atme den Geruch von Aas ein!

Du glaubst, der Mensch wird die letzte Art sein,
Nimmt sich und stirbt einfach aus?
Wer Geld hat, bleibt sowieso als Letzter übrig!

Tu so, als ob nichts wäre,
Wie jemand, der nichts sieht und auch nichts hört.

Kein Zorn,
Wir schweben nur diskret dahin, wie ein riesiger Scheißhaufen!

Wer rettet diese Erde, bevor die Landschaft zur Wüste wird?
Vor dem, der ungestraft töten kann, dessentwegen der Ozean brennt.
Dein Kind, dein Mann, deine Frau, diese bis ins Mark verrottete Menschheit,
Denk nach, zurückgelehnt, und atme den Geruch von Aas ein!

Bald kommt der Moment, in dem unser Planet aufhört zu atmen,
Und der Mensch emigriert,
Vorausgesetzt, er erfindet bis dahin irgendetwas, egal was,
Womit wir dem Tod entkommen,
Lasst uns innehalten, lasst uns langsamer werden im Morgengrauen des dritten Jahrtausends!