Текст и перевод песни Bitto Duo - Szélcsend

Szélcsend

Villámokat szór ma ránk az ég fenn
Tombol a világ, de bennem szélcsend
Van belül, mert átéltem már százszor
Hogy maga után fényt hagyott a zápor

Villámokat szór ma ránk az ég fenn
Tombol a világ, de bennem szélcsend
Van belül, mert átéltem már százszor
Hogy maga után fényt hagyott a zápor

Úgy érzem, magamra hagyott a világ
Attól félek, hogy túl messze van, aki lát
Attól félek, hogy túl messze van, aki vár
Attól félek, hogy túl késő lesz, ha kivár

Úgy érzem, magamra hagyott a világ
Attól félek, hogy túl messze van, aki lát
Attól félek, hogy túl messze van, aki vár
Attól félek, hogy túl késő lesz, ha kivár

Villámokat szór ma ránk az ég fenn
Tombol a világ, de bennem szélcsend
Tan belül, mert átéltem már százszor
Hogy maga után fényt hagyott a zápor

Villámokat szór ma ránk az ég fenn
Tombol a világ, de bennem szélcsend
Van belül, mert átéltem már százszor
Hogy maga után fényt hagyott a zápor

Úgy érzem, magamra hagyott a világ
Attól félek, hogy túl messze van, aki lát
Attól félek, hogy túl messze van, aki vár
Attól félek, hogy túl késő lesz, ha kivár

Úgy érzem, magamra hagyott a világ
Attól félek, hogy túl messze van, aki lát
Attól félek, hogy túl messze van, aki vár
Attól félek, hogy túl késő lesz, ha kivár

Villámokat szór ma ránk az ég fenn
Tombol a világ, de bennem szélcsend
Van belül, mert átéltem már százszor
Hogy maga után fényt hagyott a zápor

Úgy érzem, magamra hagyott a világ,
Attól félek, hogy túl messze van, aki lát
Attól félek, hogy túl messze van, aki vár
Attól félek, hogy túl késő lesz, ha kivár

Úgy érzem, magamra hagyott a világ
Attól félek, hogy túl messze van, aki lát
Attól félek, hogy túl messze van, aki vár
Attól félek, hogy túl késő lesz, ha kivár

Villámokat szór ma ránk az ég fenn
Tombol a világ, de bennem szélcsend
Van belül, mert átéltem már százszor
Hogy maga után fényt hagyott a zápor

Villámokat szór ma ránk az ég fenn
Tombol a világ, de bennem szélcsend
Van belül, mert átéltem már százszor
Hogy maga után fényt hagyott a zápor

Штиль

Молнии сегодня мечут небеса,
Бушует мир, но в моей душе — тишина.
Она со мной, ведь я пережил уже сто раз,
Как после ливня свет свой являет нам небосвод.

Молнии сегодня мечут небеса,
Бушует мир, но в моей душе — тишина.
Она со мной, ведь я пережил уже сто раз,
Как после ливня свет свой являет нам небосвод.

Чувствую, меня оставил мир,
Боюсь, что слишком далеко тот, кто видит,
Боюсь, что слишком далеко тот, кто ждёт,
Боюсь, что будет слишком поздно, если ждать.

Чувствую, меня оставил мир,
Боюсь, что слишком далеко тот, кто видит,
Боюсь, что слишком далеко тот, кто ждёт,
Боюсь, что будет слишком поздно, если ждать.

Молнии сегодня мечут небеса,
Бушует мир, но в моей душе — тишина.
Она со мной, ведь я пережил уже сто раз,
Как после ливня свет свой являет нам небосвод.

Молнии сегодня мечут небеса,
Бушует мир, но в моей душе — тишина.
Она со мной, ведь я пережил уже сто раз,
Как после ливня свет свой являет нам небосвод.

Чувствую, меня оставил мир,
Боюсь, что слишком далеко тот, кто видит,
Боюсь, что слишком далеко тот, кто ждёт,
Боюсь, что будет слишком поздно, если ждать.

Чувствую, меня оставил мир,
Боюсь, что слишком далеко тот, кто видит,
Боюсь, что слишком далеко тот, кто ждёт,
Боюсь, что будет слишком поздно, если ждать.

Молнии сегодня мечут небеса,
Бушует мир, но в моей душе — тишина.
Она со мной, ведь я пережил уже сто раз,
Как после ливня свет свой являет нам небосвод.

Чувствую, меня оставил мир,
Боюсь, что слишком далеко тот, кто видит,
Боюсь, что слишком далеко тот, кто ждёт,
Боюсь, что будет слишком поздно, если ждать.

Чувствую, меня оставил мир,
Боюсь, что слишком далеко тот, кто видит,
Боюсь, что слишком далеко тот, кто ждёт,
Боюсь, что будет слишком поздно, если ждать.

Молнии сегодня мечут небеса,
Бушует мир, но в моей душе — тишина.
Она со мной, ведь я пережил уже сто раз,
Как после ливня свет свой являет нам небосвод.

Молнии сегодня мечут небеса,
Бушует мир, но в моей душе — тишина.
Она со мной, ведь я пережил уже сто раз,
Как после ливня свет свой являет нам небосвод.