Текст и перевод песни Bródy János - Személyi Igazolvány (Live)

Személyi Igazolvány (Live)

Tizenhat éves még alig-alig múltam,
Mikor először megkaptam őt.
Éreztem, ahogy megtapogattam,
Hogy a fejem lágya benőtt.
És akkor megtudtam az osztályfőnökömtől,
Hogy sohat többé el nem hagyhatom,
Azóta télen-nyáron, viharban napsütésben
Magammal hordozom.
Személyi igazolvány, mindennél fontosabb nekem,
Személyi igazolvány, néha úgy becézem: kis SZIG-em.
Szigorú és elszánt önmagammal nézek szembe
Mindjárt az első oldalon,
Hogy 46-ban megszülettem Budapesten,
Bár szeretném, de nem tagadhatom.
Apám s anyám elváltak régen,
De itt jól megférnek egy lapon,
S még néhány adat: hogy jártam iskolába,
Van otthonom és dolgozom.
Személyi igazolvány, van, tehát én létezem,
Személyi igazolvány, az egyetlen igazolvány
Mellyel hitelt érdemlően igazolhatom,
Hogy azonos vagyok velem.
Ha eltévedek a forgalomban, vagy
átmeneti zavaromban nem találom a helyem,
Vagy szavamnak mások előtt kell hitelt adnom,
Olyankor előveszem,
És minden változást, mely feltüntethető,
én becsülettel beírattatok.
Oly megnyugtató érzés pecséten látni,
Hogy egy ideig még érvényes vagyok.
Személyi igazolvány, drága kis SZIG-em,
Mi lesz veled, ha visszavonnak végül?
Tudom, hogy itt és most, hogy ő és én,
Mi ketten összetartozunk,
És mégis megtörtént már olykor-olykor,
Hogy elvált az utunk.
Nélküle, bevallom, félembernek érezem magam,
S bár tiltakozni nincs jogom,
Valami furcsaságot érzek,
Ha újra visszakapom.
Személyi igazolvány, az én igazi párom,
AU-IV 385 223
Személyi igazolvány, hát lássuk csak, ki vagy te barátom!
AU-IV 385 223

Удостоверение личности (Live)

Мне едва исполнилось шестнадцать,
Когда я впервые получил его.
Я чувствовал, как только прикоснулся к нему,
Что мой мягкий череп затвердел.
И тогда мой классный руководитель сказал мне,
Что я никогда больше не должен расставаться с ним,
С тех пор зимой и летом, в бурю и солнце
Я ношу его с собой.
Удостоверение личности, важнее всего для меня,
Удостоверение личности, иногда я ласково называю его: мой маленький УЛИК.
Строгий и решительный, я смотрю в глаза самому себе
Сразу на первой странице,
Что я родился в 46-м в Будапеште,
Хотя бы мне и хотелось, но я не могу этого отрицать.
Мои отец и мать давно развелись,
Но здесь они мирно уживаются на одной странице,
И еще несколько данных: что я ходил в школу,
У меня есть дом и работа.
Удостоверение личности, оно есть, значит, я существую,
Удостоверение личности, единственное удостоверение,
Которым я могу достоверно подтвердить,
Что я — это я.
Если я заблужусь в суете, или
в своем временном замешательстве не найду своего места,
Или мне нужно подтвердить свои слова перед другими,
Тогда я достаю его,
И каждое изменение, которое можно зафиксировать,
я честно вношу.
Так успокаивает видеть печать,
Что я еще какое-то время действителен.
Удостоверение личности, мой дорогой маленький УЛИК,
Что станет с тобой, когда меня окончательно отзовут?
Я знаю, что здесь и сейчас, что он и я,
Мы двое принадлежим друг другу,
И все же иногда случалось,
Что наши пути расходились.
Без него, признаюсь, я чувствую себя получеловеком,
И хотя у меня нет права протестовать,
Я чувствую что-то странное,
Когда получаю его обратно.
Удостоверение личности, моя настоящая пара,
AU-IV 385 223
Удостоверение личности, ну-ка, посмотрим, кто ты, друг мой!
AU-IV 385 223