Текст и перевод песни Children Of Distance feat. Mohamed Fatima - Jessica

Jessica

Kiáltok, de nem hallja senki
Úgy érzem, nem kapok levegőt
Nem akarok egyedül lenni
Miért nincs ugyanúgy, mint ezelőtt?

Nem volt más, csak egy átlagos tinilány
Még hinni akart, amiben nem volna szabad
Fogva tartják a kételyek, mert
A tettek nélkül csak üresek a szavak
Megpróbál majd a szemükbe nézni,
De nem akarja látni, amit láthatna
A könnyek mögött csak az ígéretek
Hiába kérdezne, várna a válaszra

Nem látták felnőni, mert nem értek rá
Nem kislány már, ő is felfogta,
Hogyha fontos lenne meg számítana
Nem hagynák magára, de megszokta
Mégis hatalmas lett az űr benne
Folyton csak keresi a választ a miértre
Senki sem érti meg, milyen az,
Ha tizenévesen érzi magát teljesen kiégve

Nem tudja mi az, hogy bízni másban
Nevetni sosem, csak sírni láttam
Nem kapaszkodott már, meg nem küzdött,
Mert nem tudta milyen, ha a szív hibátlan
Nem maradt más, csak hogy véget vet
Ennek a mérgező életnek
Vajon ki menti meg, ha senki sem hallja
A sikolyát egy elveszett léleknek?

Kiáltok, de nem hallja senki
Úgy érzem, nem kapok levegőt
Nem akarok egyedül lenni
Miért nincs ugyanúgy, mint ezelőtt?

Kiáltok, de nem hallja senki
Úgy érzem, nem kapok levegőt
Nem akarok egyedül lenni
Miért nincs ugyanúgy, mint ezelőtt?

Én láttam a szemét a gyermeknek,
Mint egy kalitkában a szenvedő fogoly,
Akit sebezni lehet, így tovább sebeznek
Megfojtják a láncok, már nem megy a mosoly
Gyengét bántani az nagy dicsőség
A félelem ott van a torkában
Nap mint nap éli át a terrort
Egy kitaszított lány az osztályban

Mindenhol sötét, mindenhol árnyak
Oda sodródik, ahova viszi az ár
Próbálna szólni, de a szülő nem látja,
Amit meg mond, azt nem hiszi tanár
A zaklatás vége egy műtét lett
A napjai egyre csak szürkébbek
A keménymag örül, ez mennyire menő,
Hogy ennyire a padlóra küldték le!

Még kevesebbet tart magáról,
Ha nem kell magának, hogy kellhet másnak?
Majd telnek az évek, és segítség nélkül
Nem lesznek nyomai a változásnak
Egy idő után már csak magát utálja,
Mert hagyta, hogy győzzenek a félelmek
Csak a gyötrődés, ami marad utána,
Mert ezt annak hívjuk, nem életnek

Kiáltok, de nem hallja senki
Úgy érzem, nem kapok levegőt
Nem akarok egyedül lenni
Miért nincs ugyanúgy, mint ezelőtt?

Kiáltok, de nem hallja senki
Úgy érzem, nem kapok levegőt
Nem akarok egyedül lenni
Miért nincs ugyanúgy, mint ezelőtt?

Ez a mese egy lányról szól,
De a története nem is annyira ritka
Jessicának jó szíve van
Csak az apja egy lecsúszott alkoholista
Minden nap a keserűség
Meg a szégyen veti meg az ágyát
Csak gyűlnek a számlák, de annyira futja,
Hogy minden nap verje a lányát

Nincsenek barátok, nincsen szerelem,
Nincs boldogság, de magány van
Kétségbeesetten keresi a kiutat
A mélyből, de őrlődik magában
Csak a bánat tapossa az árnyékát
Szabadulni szeretne az emlékektől,
De egyre csak messzebbre taszítja magát
A vágyott szebb élettől

Bezárkózik, hogy ne tudja senki,
De lassan megfullad a zajtól
Ordítani tudna, de belenevelték,
Hogy a hallgatás megóv a bajtól
Éjszakánként az utcákat járja
Csak otthon ne kelljen lennie
Nem tudja, mit kezdjen az élettel,
Ha az élet semmit nem kezd vele

Kiáltok, de nem hallja senki
Úgy érzem, nem kapok levegőt
Nem akarok egyedül lenni
Miért nincs ugyanúgy, mint ezelőtt?

Kiáltok, de nem hallja senki
Úgy érzem, nem kapok levegőt
Nem akarok egyedül lenni
Miért nincs ugyanúgy, mint ezelőtt?

Jessica

I'm screaming, but nobody hears
I feel like I can't breathe
I don't want to be alone
Why isn't it the same as before?

She was just an ordinary teenage girl
She still wanted to believe in something she shouldn't
Doubts hold her captive, because
Words without actions are just empty
She tries to look them in the eye,
But she doesn't want to see what she could see
Behind the tears are just promises
It's no use asking, waiting for an answer

They didn't see her grow up because they didn't have time
She's not a little girl anymore, she understood
That if she were important, they would care
They wouldn't leave her alone, but she got used to it
Yet the void inside her became enormous
She's constantly searching for an answer to why
No one understands what it's like
To feel completely burned out as a teenager

She doesn't know what it's like to trust someone else
I've never seen her laugh, only cry
She didn't hold on anymore, didn't fight,
Because she didn't know what it was like when the heart was flawless
She had no choice but to end
This poisonous life
Who will save her if no one hears
The cry of a lost soul?

I'm screaming, but nobody hears
I feel like I can't breathe
I don't want to be alone
Why isn't it the same as before?

I'm screaming, but nobody hears
I feel like I can't breathe
I don't want to be alone
Why isn't it the same as before?

I saw the child's eyes,
Like a suffering prisoner in a cage,
Who can be hurt, so they keep hurting her
The chains are choking, the washing is no longer possible
Hurting the weak is a great honor
The fear is in her throat
She experiences terror every day
An outcast girl in the classroom

Darkness everywhere, shadows everywhere
She drifts wherever the tide takes her
She tries to speak, but the parent doesn't see
What she says, the teacher doesn't believe
The bullying ended in surgery
Her days are getting grayer
The hardcore is happy, how cool it is,
That they sent her to the floor!

She thinks even less of herself,
If she doesn't need herself, how can she be needed by anyone else?
Years will pass, and without help
There will be no trace of change
After a while she only hates herself,
Because she let her fears win
Only the torment remains after her,
Because that's what we call it, not life

I'm screaming, but nobody hears
I feel like I can't breathe
I don't want to be alone
Why isn't it the same as before?

I'm screaming, but nobody hears
I feel like I can't breathe
I don't want to be alone
Why isn't it the same as before?

This tale is about a girl,
But her story is not so rare
Jessica has a good heart
Only her father is a washed-up alcoholic
Every day the bitterness
And shame makes her bed
The bills just pile up, but he has enough money,
To beat his daughter every day

There are no friends, no love,
There is no happiness, but there is loneliness
She desperately seeks a way out
From the depths, but she struggles within herself
Only sorrow treads on her shadow
She wants to be free from memories,
But she keeps pushing herself further away
From the longed-for life

She closes herself off so that no one knows,
But she's slowly suffocating from the noise
She could scream, but they taught her,
That silence protects from harm
She walks the streets at night
Just so she doesn't have to be at home
She doesn't know what to do with life,
If life does nothing with her

I'm screaming, but nobody hears
I feel like I can't breathe
I don't want to be alone
Why isn't it the same as before?

I'm screaming, but nobody hears
I feel like I can't breathe
I don't want to be alone
Why isn't it the same as before?