Aranylemez - Deego , Mulató Aztékok перевод на немецкий

Aranylemez

(Ten, nine, eight, seven, six, five, four, three, two, one)
Paff, kilőttek az űrbe
Bizonyításvágy és kíváncsiság szült meg
A végtelenbe viszem a hírt
Ahonnan érkeztem van élet, tudati szint
Alkotóim nálunk a fajok csúcsa
Istenséget alakító és félő csürhe
Plusz a jó hordozói egyenlőtlen arányban
Üres és teli közt ingázó nagy átlag
Emberek, egymást ott így nevezik
Az ősmúltba nyúlnak fejlődésük jelei
Egyesek szerint betelepített mind
Dönts magad mely változat lehet eredetibb
Teremtettek egy vezetőt, neve pénz
Többre képes, mint az erő és az ész
Közösségek rombolója, hite, lelke
Békés fogadtatás itt nem vár idegenre (Nem lel)

Üdvözletünk a Földről
71 százalékunk víz, a többi szárazság és börtön
Az agyunk egy tizede él a maradék arra vár, hogy a gáton áttörjön
Álomnak hívott vegetálás, az energiahordozóm újratöltöm
Nincs végső státuszunk, Hominidák
Hús vér, lebeny és víz, egy csont alapú törzsön

34 a sejten kívüli, 66%-a sejten belüli víz
28 liter folyadék az ember csupán egy földi hordalék
Önpusztító létforma csak egy osztalék
Egyesek és nullák, nincsen közös nyelv
Az eszperantó hamvában holt, mondhatni rögös elv
Tengerek felett és alatt felfedezetlen világ
Egy napot eltakaró, de napraforgó virág
Ellenálló folyamatok kölcsönhatása
Évszázadok és ezredek megrázkódtatása
Az univerzum léptékében egy villanásnyi kép
A bolygók gyenge vakuja, ami csak egy villanásnyit ég
Egy ecsetvonás, egy kacsintásnyi szemkontaktus
Fogantatástól a halálig vérrel kötött kontraktus
Egy örök útkeresés, mi a cél a létezésben
Ha valaki kimondja végre, nem hiszünk az érvelésben

Egy hatalmas robbanás kilő és a Földet elhagyom
Lángcsóvával a nyomomban egy roppant űrhajón
Láss csodát és többé ne általánosíts
Mindez hátborzongató akár egyedül vagyunk
Akár vannak mások is
Pazarlóan éltem eddig hiún hivalkodva
Helyettem eddig a hátát valaki mindig tartotta
De az örökségemmel valamit végre kezdenem kell
Előre gondolkodom hát már most
Évezredekkel
Einsteinnel üzenünk édes Isten
Távoli bolygóknak fényévekre innen
A kérdés csupán annyi hogy célba mikor érhet
Az üzenetünk miután elnyelte
A végtelen csillagközi tér
Tű vagyok a szénakazalban igen az aggodalmad osztom
Mégis kérlek felejtsd most el a Fermi-paradoxont
Átszelem a világűrt és valahol egyszer végül célba érek
Már csak a választ kell hazahoznom

Üdvözletünk a Földről
71 százalékunk víz, a többi szárazság és börtön
Az agyunk egy tizede él a maradék arra vár, hogy a gáton áttörjön
Álomnak hívott vegetálás, az energiahordozóm újratöltöm
Nincs végső státuszunk, Hominidák
Hús vér, lebeny és víz, egy csont alapú törzsön

Goldene Schallplatte

(Zehn, neun, acht, sieben, sechs, fünf, vier, drei, zwei, eins)
Paff, in den Weltraum geschossen
Beweisdrang und Neugierde haben mich geboren
Ich trage die Nachricht in die Unendlichkeit
Woher ich kam, gibt es Leben, Bewusstseinsebene
Meine Schöpfer sind bei uns der Gipfel der Spezies
Ein Mob, der Gottheit spielt und fürchtet
Plus die Träger des Guten in ungleichem Verhältnis
Der große Durchschnitt, pendelnd zwischen leer und voll
Menschen, so nennen sie sich dort gegenseitig
Die Zeichen ihrer Entwicklung reichen in die Urvergangenheit zurück
Einigen zufolge alles angesiedelt
Entscheide selbst, welche Version ursprünglicher sein könnte
Sie schufen einen Führer, sein Name ist Geld
Es ist zu mehr fähig als Kraft und Verstand
Zerstörer von Gemeinschaften, ihres Glaubens, ihrer Seele
Ein friedlicher Empfang erwartet hier keinen Fremden (Findet keinen)

Grüße von der Erde
71 Prozent von ihr sind Wasser, der Rest Dürre und Gefängnis
Ein Zehntel unseres Gehirns lebt, der Rest wartet darauf, den Damm zu durchbrechen
Vegetieren genannt Traum, ich lade meinen Energieträger wieder auf
Wir haben keinen endgültigen Status, Hominiden
Fleisch, Blut, Lappen und Wasser, auf einem knochenbasierten Rumpf

34% extrazelluläres, 66% intrazelluläres Wasser
28 Liter Flüssigkeit, der Mensch ist nur ein irdisches Sediment
Selbstzerstörerische Lebensform, nur eine Dividende
Einsen und Nullen, es gibt keine gemeinsame Sprache
Esperanto ist in seiner Asche gestorben, sozusagen ein steiniges Prinzip
Über und unter den Meeren eine unentdeckte Welt
Eine Blume, die die Sonne verdeckt, aber eine Sonnenblume
Wechselwirkung widerstandsfähiger Prozesse
Die Erschütterung von Jahrhunderten und Jahrtausenden
Im Maßstab des Universums ein blitzartiges Bild
Der schwache Blitz der Planeten, der nur einen Augenblick lang leuchtet
Ein Pinselstrich, ein Augenkontakt, nur ein Augenzwinkern lang
Von der Empfängnis bis zum Tod ein mit Blut geschlossener Vertrag
Eine ewige Suche nach dem Weg, was ist das Ziel der Existenz
Wenn es jemand endlich ausspricht, glauben wir nicht an die Argumentation

Eine gewaltige Explosion schießt los und ich verlasse die Erde
Mit einer Flammensäule hinter mir auf einem riesigen Raumschiff
Sieh ein Wunder und verallgemeinere nicht mehr
All dies ist gruselig, egal ob wir allein sind
Oder ob es auch andere gibt
Ich lebte bisher verschwenderisch, eitel prahlend
Bisher hat mir immer jemand den Rücken freigehalten
Aber mit meinem Erbe muss ich endlich etwas anfangen
Also denke ich schon jetzt voraus
Um Jahrtausende
Mit Einstein senden wir eine Nachricht, lieber Gott
An ferne Planeten, Lichtjahre von hier entfernt
Die Frage ist nur, wann sie ihr Ziel erreichen kann
Unsere Nachricht, nachdem sie verschluckt wurde von
Dem unendlichen interstellaren Raum
Ich bin eine Nadel im Heuhaufen, ja, ich teile deine Sorge
Dennoch bitte ich dich, vergiss jetzt das Fermi-Paradoxon
Ich durchquere das Weltall und irgendwo erreiche ich schließlich mein Ziel
Ich muss nur noch die Antwort nach Hause bringen

Grüße von der Erde
71 Prozent von ihr sind Wasser, der Rest Dürre und Gefängnis
Ein Zehntel unseres Gehirns lebt, der Rest wartet darauf, den Damm zu durchbrechen
Vegetieren genannt Traum, ich lade meinen Energieträger wieder auf
Wir haben keinen endgültigen Status, Hominiden
Fleisch, Blut, Lappen und Wasser, auf einem knochenbasierten Rumpf