Текст и перевод песни Deego - P.Á.N.

P.Á.N.

Mindenki felett mégis mindenki alatt
Még ha a tudat végül meg is hasad
A D mint a kosz rád is rád tapad
Odabent mélyen az agylebeny alatt

Mindenki felett mégis mindenki alatt
Még ha a tudat végül meg is hasad
A D mint a kosz rád is rád tapad
Odabent mélyen az agylebeny alatt

Őskövület, jönnek a hegyek rám
Amik közben mennek, azok hetek ám
Ahogy a szív pumpál az ereken át
A dopamin munkál ezeken át
A szerotonin szint hogyha leesik
Sokan önmagukat másban keresik
De néha még az is simán megesik
Hogy önmagukat másokkal kezelik

Jön Pán de a nimfák lemaradnak
Sípjától az idegek összeakadnak
A lábak és kezek leragadnak
És testidegenségbe elragadnak
Engem nem kapsz el
A nevem D és engem élve nem hagysz el
Ha látsz Te is egyből megfagysz, mert
Az Egóm erős, ketté nem szabsz el

Mindenki felett mégis mindenki alatt
Még ha a tudat végül meg is hasad
A D mint a kosz rád is rád tapad
Odabent mélyen az agylebeny alatt
Mindenki felett mégis mindenki alatt
Még ha a tudat végül meg is hasad
A D mint a kosz rád is rád tapad
Odabent mélyen az agylebeny alatt

Minden napod úgy érzed monoton6
És a szíved mi visz ez a motorod
Előre lépni nehéz, akár a homokon
A lábad megmakacsol konokon
Nyomokban tartalmazol reakciót
Belül mégis zavar minden refrakció
A gondolataid akár egy frakció
Nehezen összehoznak némi akciót

Hogy más hogy bírja ezt nem érted
De hogy ezt átéljed sosem te kérted
Az ember minden nap újra megébred
A pánik akkor hagy el, hogyha megérted
Italba fojtott szorongás és feledés
Keserű zokogás után nevetés
Újraéledés után temetés
Felállás után újabb elesés

Még ha úgy is érzed nem vagy egyedül
Megesik gyakran, hogy az ember lemerül
Ekkor az álarc az, ami lekerül
És a szorongás ami rád települ
Még ha úgy is érzed, hogy megakadsz
És két gondolat közé beragadsz
Ha az érzésed az amit letagadsz
Végül önmagad lesz az amiről lemaradsz

Mindenki felett mégis mindenki alatt
Még ha a tudat végül meg is hasad
A D mint a kosz rád is rád tapad
Odabent mélyen az agylebeny alatt
Mindenki felett mégis mindenki alatt
Még ha a tudat végül meg is hasad
A D mint a kosz rád is rád tapad
Odabent mélyen az agylebeny alatt

Mindenki felett mégis mindenki alatt
Még ha a tudat végül meg is hasad
A D mint a kosz rád is rád tapad
Odabent mélyen az agylebeny alatt
Mindenki felett mégis mindenki alatt
Még ha a tudat végül meg is hasad
A D mint a kosz rád is rád tapad
Odabent mélyen az agylebeny alatt

P.Á.N.

Above all, yet beneath everyone
Even if consciousness ultimately splits
D like filth, sticks to you too
Deep inside, below the cerebral cortex

Above all, yet beneath everyone
Even if consciousness ultimately splits
D like filth, sticks to you too
Deep inside, below the cerebral cortex

Fossil, mountains are coming for me
While they're approaching, weeks are passing, it would seem
As the heart pumps through the veins
Dopamine works through them
If the serotonin level falls
Many seek themselves in others
But sometimes that too easily happens
To treat oneself with others

Pan comes, but the nymphs lag behind
From the sound of his pipe, the nerves tangle
Legs and hands stick
And lead to corporeal estrangement
You won't catch me
My name is D and you won't leave me alive
If you see, you'll freeze immediately, because
My ego is strong, and you won't split me in two

Above all, yet beneath everyone
Even if consciousness ultimately splits
D like filth, sticks to you too
Deep inside, below the cerebral cortex
Above all, yet beneath everyone
Even if consciousness ultimately splits
D like filth, sticks to you too
Deep inside, below the cerebral cortex

Every day you feel it's monotonous
And your heart, that's what drives this engine of yours
Moving forward is hard, like on sand
Your feet stubbornly dig in
You contain reaction in traces
Yet every refraction disturbs you inside
Your thoughts, like a fraction
Manage to pull together some action only with difficulty

How others endure this you don't understand
But you never asked to experience this
Every day, man wakes again
Panic leaves you only when you understand
Anxiety and oblivion drowned in drink
Bitter sobbing, then laughter
Revival, then burial
Falling down again after getting up

Even when you feel you're not alone
It often happens that man sinks
Then the mask is the one that comes off
And anxiety settles on you
Even when you feel you're getting stuck
And get caught between two thoughts
If the feeling is what you deny
In the end, yourself is what you'll miss out on

Above all, yet beneath everyone
Even if consciousness ultimately splits
D like filth, sticks to you too
Deep inside, below the cerebral cortex
Above all, yet beneath everyone
Even if consciousness ultimately splits
D like filth, sticks to you too
Deep inside, below the cerebral cortex

Above all, yet beneath everyone
Even if consciousness ultimately splits
D like filth, sticks to you too
Deep inside, below the cerebral cortex
Above all, yet beneath everyone
Even if consciousness ultimately splits
D like filth, sticks to you too
Deep inside, below the cerebral cortex