Текст и перевод песни FankaDeli - Ahogy A Nap Kel Fel

Ahogy A Nap Kel Fel

Lovam hátán, a nyergem ölében
Mint a puskapor ott a töltényben
Robban alattam, itt a szél szárnyán
Amíg élek, fel soha nem adnám
Hajnali harmat hűti le szívem
Neked semmi, nekem ez a minden
A találkozás, ahol ezer év után
Újra együtt egy árnyékos délután

Nevetni kell, akkor is, amikor
Úgy érzed, az élet mindjárt eltipor
Bármi jöjjön is, minden út áldott
Mert a végén Isten körül álltok
Hunok mantrája dobog tüdőmben
Így látom a valót ott a tükörben
A szeretet szer, ami engem etet
És Árpád népe újra szabad lehet

Ahogy a Nap kel fel
Úgy ég a tűz bennem
Villámot szór szívem
Forgószél lelkemben
Elhagytam eszméket
Pont úgy, mint lepkéket
Kisgyermek hálóval
Hol vágtatok Ráróval
Hadd lássam még egyszer
Ahogy a Nap kel fel

Látom, mit látnom kell, ez nekem bőség
Lényem jól figyel, nem kell más őrség
Azért születtem, mert Isten elfogad
Ha eljön a hajnal, köss el egy jó lovat
Hosszú út vezet őseim földjére
Ahol még eleven Feszty körképe
Lábaim megfagynak, tenyerem forró
Az igazságot nem várom a bortól

Érzem a Föld szívét, dobban alattam
Magyarnak születtem, ember maradtam
Zöldellő dombok, lüktető puszták
Isten titkait magukkal hozták
Szerelmem öléből fiam szemébe
Szeretet költözött gyűlölet helyébe
Láttuk, mit látni kell, a többi rossz álom
Örülök hogy itt vagy, drága barátom

Ahogy a Nap kel fel
Úgy ég a tűz bennem
Villámot szór szívem
Forgószél lelkemben
Elhagytam eszméket
Pont úgy, mint lepkéket
Kisgyermek hálóval
Hol vágtatok Ráróval

Fölöttem sólyom száll
Ezerszer látott már
Hajnalban érkezem
Szorítsd hát két kezem
Lovamnak súgom én
Bármi az úton ér
Csak hadd lássam még egyszer
Ahogy a Nap kel fel

Fölöttem sólyom száll
Ezerszer látott már
Hajnalban érkezem
Szorítsd hát két kezem
Lovamnak súgom én
Bármi az úton ér
Csak hadd lássam még egyszer
Ahogy a Nap kel fel

As the Sun Rises

On my horse's back, in its saddle's lap,
Like gunpowder in a cartridge,
Exploding beneath me, on the wind's wings,
Until I breathe, I'll never give up,
Dawn's dew cools my heart,
Nothing to you, but my everything,
The encounter, where after a thousand years,
We're together again on a shady afternoon,

We must laugh, even when,
You feel like life is about to trample you,
Whatever comes, every path is blessed,
Because in the end, we'll stand around God,
The Hun's mantra beats in my lungs,
And in this mirror, I see the truth,
Love is the host that feeds me,
And Árpád's people can be free again,

As the sun rises,
So burns the fire within me,
My heart strikes lightning,
A whirlwind in my soul,
I have abandoned my ideals,
Just like butterflies,
A child with a butterfly net,
Where you galloped with Ráró,
Let me see once more,
As the sun rises,

I see what I must see, this is abundance for me,
My being is attentive, no other guard is needed,
I was born because God accepts me,
If dawn comes, tie up a good horse for me,
A long road leads to the land of my ancestors,
Where Feszty's panorama still lives,
My legs freezing, my palms burning,
I don't expect truth from wine,

I feel the Earth's heart, beating beneath me,
I was born Hungarian, I remain a man,
Green hills, pulsating plains,
They brought with them God's secrets,
From my love's lap into my son's eyes,
Love moved into the place of hate,
We've seen what we must see, the rest is a bad dream,
I'm glad you're here, my dear friend,

As the sun rises,
So burns the fire within me,
My heart strikes lightning,
A whirlwind in my soul,
I have abandoned my ideals,
Just like butterflies,
A child with a butterfly net,
Where you galloped with Ráró,

A falcon flies above me,
He has seen me a thousand times,
I arrive at dawn,
So hold my two hands,
I whisper to my horse
Whatever comes on the road,
Just let me see again,
As the sun rises,

A falcon flies above me,
He has seen me a thousand times,
I arrive at dawn,
So hold my two hands,
I whisper to my horse
Whatever comes on the road,
Just let me see again,
As the sun rises,