Текст и перевод песни Funktasztikus feat. Siska & Jossa - Vajon, mit mondanának

Vajon, mit mondanának

Az élet kényszerített rá, járom a harci táncot
Én joggingban, nem szmokingban láttam meg a napvilágot.
Láttam a szocializmus kimenetelét
A 90-es években keleten a naplementét.
Láttam azt, hogy lesz az alkesz mintaszülő,
Mint az unott bukott diákból a gyűrött nyakú türhő,
Vagy az etalonból heroin, később methadon függő.
Vazze, elpattant a tűzkő
A nihil önkényesen költözik a lakásokba,
Derült égből érkezik a csupasz karácsonyfa,
Csonka családokba hétköznapi penitencia,
Virágzó narkolepszia, hiányzó egzisztencia.
Őrláng mellett vacogok, a vasúti síneken napozok,
A gyroszosnak tartozok, a kínaiban flamózók,
Mély tisztelettel adózok, önfejű szónok
Összeszoritott fogaim között fújom ki a szmogot.
Érzem, velük együtt öregszem, korrodálódom
Végig siklik a szemem az önzetlen korosztályomon.
Bejárati kulccsal vésem a falba a folyosón
Kőből volt a bölcsőm és kőből lesz a koporsóm.

Faggatom a vasbetont, de hallgatnak a házak
Kérdezem mit nevezzek szabadságvágynak
Ha néha napján, megszólalnának
Vajon mit mondanának, vajon mit mondanának
Vajon mit mondanának, vajon mit mondanának

Vajon mit mondanának, vajon mit mondanának a házak
Vajon mit mondanának, ha beszélni tudnának
Vajon mit mondanának, ha beszélni tudnának

Több mint harminc éve koptatom a flasztert,
De még egy nap sem telt úgy hogy ne hoznám a gettoblasztert.
Ahogy az utca én is gyűlölöm a smasszert
És a lepattant japánomban rejtegetem a pajszert.
Minden álmom, hogy az L.T.P. -t megismerjék
A szarságom elviseljék, a Trét istenként tiszteljék
A pénzt nem élem meg, a pénzem él meg engem
Ezért soha nem lesz eladó az, ami itt él bennem!
Hallom a hangját minden kis matinés gyereknek
Ha a játszón hemperegnek vagy épp "Jön a Tré"-t veretnek
Érzem az illatát a régi iskolámnak
És boldogan köszönök előre minden jó tanárnak.
Nagyokat röhögök ha valaki elszalad
Egy piti balhé után sztoriznak az erkélyem alatt
Nekem ez így kerek, álmodni csak itt merek
Finuccsi a Funktasztikussal jön mikor hív a telep

Faggatom a vasbetont, de hallgatnak a házak
Kérdezem mit nevezzek szabadságvágynak
Ha néha napján, megszólalnának
Vajon mit mondanának, vajon mit mondanának
Vajon mit mondanának, vajon mit mondanának

Vajon mit mondanának, vajon mit mondanának a házak
Vajon mit mondanának, ha beszélni tudnának
Vajon mit mondanának, ha beszélni tudnának

What Would They Say

Life forced me to, I dance the war dance
I saw daylight in jogging pants, not a tuxedo.
I witnessed the outcome of socialism
The sunset in the east in the 90s.
I saw the alcoholic become a model parent,
Like the bored, failed student become the crumpled neck hustler,
Or the standard-bearer become a heroin, then a methadone addict.
Damn, the spark has snapped
Nihilism moves into apartments arbitrarily,
The bare Christmas tree arrives out of the blue,
Everyday penance in broken families,
Flourishing narcolepsy, missing existence.
I shiver by the dying embers, sunbathe on railroad tracks,
I owe the gyro place, I flame out in the Chinese restaurant,
I pay my respects, opinionated orator
I blow the smog out between my clenched teeth.
I feel that I'm aging with them, corroding
My eyes glide over my selfless generation.
I carve the front door key into the wall in the hallway
My cradle was made of stone and my coffin will be made of stone.

I question the reinforced concrete, but the houses are silent
I ask what I should call the longing for freedom
If once in a blue moon, they would speak
What would they say, what would they say
What would they say, what would they say

What would the houses say, what would they say
What would they say, if they could speak
What would they say, if they could speak

I've been pounding the pavement for more than thirty years,
But there hasn't been a single day when I didn't bring the ghetto blaster.
Just like the street, I hate the cop
And I hide my shield in my run-down Japanese car.
My every dream is for the L.T.P. to be known
For my shit to be tolerated, for the Trét to be revered as a god
I don't live for money, money lives for me
That's why what lives within me will never be for sale!
I hear the voice of every little club kid
When they're rolling around on the playground or blasting "Jön a Tré"
I smell the scent of my old school
And I happily thank every good teacher in advance.
I laugh out loud when someone runs away
After a petty altercation, they gossip below my balcony
It's all so perfect for me, I dare to dream only here
Finuccsi comes with Funktasztikus when the hood calls

I question the reinforced concrete, but the houses are silent
I ask what I should call the longing for freedom
If once in a blue moon, they would speak
What would they say, what would they say
What would they say, what would they say

What would the houses say, what would they say
What would they say, if they could speak
What would they say, if they could speak