csak az kiabál aki fél - HIPERKARMA перевод на английский

csak az kiabál aki fél

Inkább a versed költsd és ne a rosszhíredet
A városban egyedül én vagyok veled
És nézlek, ahogyan a sárban mászol
És látom, neked is csak a fagolyók nőnek a szemeid helyén
S te se veszel észre mást
Csak ami eléd táncol és ordít

De csak az kiabál, aki fél
Te magadon nevess, csendesebb legyél!
Az kiabál, aki fél
Játszom veled, de az én nevem nem ér
Lődd ki magad, figyeld a csendet, hallgass!
Figyelj!

Mellébeszél, aki mindent akar
Az a kis élet, amit te szépnek hiszel
Nekem annyit se ér, mint a vécépapír
Kit érdekelne, ha kitörne valami háború
A magam részérõl inkább a seggem félteném
Hiszen a lelkem köszöni szépen, jól van

Valami mély dolog fenekén
Írja a versét, az elsőt
Hogy a fejébe' szólnak a hangok
Meg a teste, ami olyan, hogy egyből rímel rá a lelke
És helyetted ordít, hogy ne kiabálj!

Mert csak az kiabál, aki fél
Te magadon nevess, csendesebb legyél!
Az kiabál, aki fél
Játszom veled, de az én nevem nem ér
Lődd ki magad, figyeld a csendet, hallgass!
És írjad a versed!
De csak addig írjad, amíg azt nem mondják
Nem rossz (tényleg nem rossz)
De ezt már írtad (az kiabál, aki fél)

Tudod, az egyetlen út, ami valahova vezet
Ez a hosszú vörös, amin éppen gyalogolok
Voltak idő,k mikor azt éreztem
Hogy ez az út lesz a vesztem, és a végén belebukok
Egyedül a téren álmodik a nyomor
Pénzem az nincsen, és a város is üres
És mégis ezerszer színesebb, mint a képeken
Én élvezem

Only those who are afraid shout

Rather spend your verse and not your bad reputation
In the city, I'm the only one with you
And I watch you crawl in the mud
And I see, you too, only marbles grow in place of your eyes
And you don't notice anything else
Only what dances and screams in front of you, girl

But only those who are afraid shout
Laugh at yourself, be quieter, girl!
He who shouts is afraid
I play with you, but my name doesn't matter
Shoot yourself, watch the silence, listen!
Listen!

He who wants everything talks nonsense
That little life you think is beautiful
To me, it's worth no more than toilet paper
Who would care if some war broke out
For my part, I'd rather protect my ass
Because my soul, thank you very much, is fine

At the bottom of something deep
He writes his poem, the first one
That the voices speak in his head
And his body, which is such that his soul immediately rhymes with it
And screams instead of you, so you don't shout, darling!

Because only those who are afraid shout
Laugh at yourself, be quieter, girl!
He who shouts is afraid
I play with you, but my name doesn't matter
Shoot yourself, watch the silence, listen!
And write your verse!
But only write it until they say
Not bad (really not bad)
But you've already written this (he who shouts is afraid)

You know, the only road that leads somewhere
Is this long red one I'm walking on
There were times when I felt
That this road would be my ruin, and I'd fail at the end
Misery dreams alone in the square
I have no money, and the city is empty
And yet it's a thousand times more colorful than in the pictures
I enjoy it