Fenyők - Live - Ismerős Arcok перевод на английский

Fenyők - Live

Dermesztő, hideg reggelen
A hajnali ködöt rágva,
Szomorú szívvel gondolok
Az erdélyi fenyőfákra.

Ahogy az erdeinket pusztítják,
Úgy pusztul vele a népünk,
S mikor az utolsó fát kidöntik,
Akkor lesz nekünk is végünk.

Nézem az idős bácsikat,
Kik az életben láttak már mindent;
Vakuló szemükkel keresik,
De nem találják az Istent.

A nénik is inkább csak sírnak,
Nincsen sem család, sem gyerek,
- Idegen országba mentek,
Hogy jöttmentként élhessenek.

Refr.:

S bár ugyanaz ismétlődik
Száz meg száz éve régen,
Mi ébresztő kiáltás helyett
Suttogunk csak a szélben.
Megmondom én, hogyan lehet,
Hogy magyarként éljük a jövőt:
Ameddig azok döntik,
Mi ültetjük addig a fenyőt.

A bajban sem ismerjük egymást,
Nem nyújtunk segítő kezet;
De ha nem hiszi magyar a magyart,
Az út már a pokolba vezet.

Hisz' éppen úgy oktalanság,
Hogy ki szeret, ne érdekeljen,
Mint hazug törvényt hozni
A jogos gyűlölet ellen.

Pines - Live

On a chilling, cold morning,
Chewing the morning mist,
With a sorrowful heart I think
Of the Transylvanian pine trees, my love.

As our forests are destroyed,
So too is our people perishing,
And when the last tree is felled,
Then our end will also come, my dear.

I watch the old men,
Who have seen everything in life;
With their failing eyes they search,
But they cannot find God, my love.

The old women just cry,
They have neither family nor children,
- They went to a foreign country,
To live as strangers, my dear.

Chorus:

And though the same thing repeats
For hundreds of years now,
Instead of a wake-up call,
We only whisper in the wind, my love.
I'll tell you how it can be,
How we can live the future as Hungarians:
As long as they cut them down,
We will keep planting the pines, my dear.

We don't know each other in trouble,
We don't offer a helping hand;
But if a Hungarian doesn't believe another Hungarian,
The road already leads to hell, my love.

For it is just as foolish,
Not to care about who you love,
As it is to make lying laws
Against righteous anger, my dear.