Текст и перевод песни Ismerős Arcok - Zuhanó Madár

Zuhanó Madár

A felhőkön ülve, várva a hívó szóra
Szólt ránk a hang: - Gyere, nem kell, hogy félj!
De féltünk mind s nem számítottunk jóra,
Itt túl fényes a nappal és nagyon sötét az éj

Édesanyánk fájdalmát magunkhoz szorítva
Tétova léptekkel indulunk el,
Hogy magunkra lelve, mindent felborítva
Üres lélekkel, bénán bukjunk majd el

Torz örömünkkel és kicsinyes bánatunkkal
Kövezett utunk a semmibe tart
Elérni nem mert, megsárgult álmainkkal
Megrakott batyunk szakítja a kart

Annyit sem érünk, mint az égről zuhanó madár,
Aki halni készül de küzd még az életér'
De mit mutatunk fel, ha nálunk pihen meg a halál?
Örökünk semmi, csak pusztulat, könnyek és vér

Pedig miénk lett minden abban a pillanatban,
Mikor megálmodott apánk, s anyánk
Volt múltunk, volt jövőnk – s csak megjegyezném halkan -,
Volt istenünk és volt még hazánk

Oiseau en chute libre

Assis sur les nuages, attendant le mot d'ordre,
Une voix nous a dit :- Viens, n'aie pas peur !
Mais nous avions tous peur et ne nous attendions à rien de bon,
Ici, le jour est trop brillant et la nuit trop sombre.

Serrant la douleur de notre mère contre nous,
Nous partons d'un pas hésitant,
Pour nous retrouver, tout bouleverser,
Et finalement chuter, l'âme vide, paralysés.

Avec nos joies tordues et nos chagrins mesquins,
Notre chemin pavé mène au néant.
Avec nos rêves jaunis, que nous n'avons jamais osé atteindre,
Notre baluchon chargé nous brise les bras.

Nous ne valons pas plus qu'un oiseau tombant du ciel,
Qui s'apprête à mourir mais lutte encore pour sa vie.
Mais que montrerons-nous, si la mort se repose sur nous ?
Notre éternité n'est que ruine, larmes et sang.

Pourtant, tout nous appartenait à cet instant,
Où nos parents nous ont rêvés.
Nous avions un passé, nous avions un avenir – et je le dis doucement –,
Nous avions un Dieu et nous avions encore une patrie.