Bölcsődtől A Sírodig - Kowalsky Meg A Vega перевод на немецкий

Bölcsődtől A Sírodig

Ha valamit meg kéne tenned,
Ha valamit el kéne mondani
Igen, minden seb begyógyul
Benned van, hogy ideje van megbocsájtani

Az órádból lehet, kimerül az elemed
Az élet megy tovább, tedd, amíg teheted
Valóban végtelen, de ez a testem
A galaxis tengerén szélnek eresztem

Mert valakit be kell, hogy engedj
'S bár nem szégyen néha nem érteni
De van, amit el kell, hogy engedj
És van, hogy neked kell vitorlát bontani

Megbocsájtani magadnak kéne már
Miért nem látod meg, ott a kék madár
Lehetünk együtt, bent mégis egyedül
A világod felett figyeld, ahogy elrepül

Refrén: [-Kowa-]

Mert sokmindent nem lehet
De van, amit jobb még ma szavakba önteni
Amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig
Mer' van, amit elég, ha rejt a szív mélye
Akad, amit muszáj megosztani
Amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig

Annyi délután, amennyi hajnal volt
Volt, aki itt maradt, volt, aki barangolt
Mindenki visszatér egyszer egy napon majd
A motorod leég, ha a pénz agyon hajt
Ne felejts találni, keresni kevés már
Az élet halkan jár, melletted elsétál
A harag hangos úr, de ne vedd komolyan
Mint az irigység, na, ő is pont olyan
Amíg te nem figyelsz, tekerik a kormányt
A szakadék közeleg, ők padlóig nyomják
Ideje váltani, a híd már nincs messze
Ébredésed talán álmod ihlette
Aki, ha körbeért, tegyen le nagy tétet
Dupla vagy semmi lesz, így játszik az élet
Ne várj a holnapra, a ma a barátod
Így lesz a születésed majd a halálod

Refrén: [-Kowa-]

Bár sokmindent nem lehet
De valamit jobb még ma szavakba önteni
Amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig
Mer' valamit elég, ha rejt a szív mélye
Akad, amit muszáj megosztani
Amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig

Így vagy úgy, valahogy látod a világot
Csodálod, vagy éppen taposod a virágot
Hiszel valamit, valamit meg nem
De, ha hiszed, ha nem, ez így van rendben

Ha valamit megbántál végül
'S már jobb lenne mindent eltemetni
Elölről már nem, de újra
Bármikor el tudod kezdeni

Az igazság szavakba' mindig hazugság
Gyere háborúzzunk, hozom a fapuskát
Nevess, ha sírok, sírj, 'mikor nevetek
Hogy mi is lehessünk ősz hajú gyerekek

Mert valakit be kell, hogy engedj
'S bár nem szégyen néha nem érteni
De van, akit el kell, hogy engedj most
Mer' láncokba ki tudna repülni?!

Refrén: [-Kowa-]

Bár sokmindent nem lehet
De valamit jobb még ma szavakba önteni
Amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig
Mer' valamit elég, ha rejt a szív mélye
Akad, amit muszáj megosztani
Amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig

Bár sokmindent nem lehet
De van, amit jobb még ma szavakba önteni
Amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig
Mer' van, amit elég, ha rejt a szív mélye
Akad, amit muszáj megosztani
Amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig

Von Der Wiege Bis Zum Grab

Wenn du etwas tun müsstest,
Wenn du etwas sagen müsstest,
Ja, jede Wunde heilt,
In dir liegt es, dass es Zeit ist zu vergeben.

Deine Uhr mag leerlaufen, die Batterie versiegt,
Das Leben geht weiter, tu es, solang du kannst,
Zwar unendlich, doch dieser Körper hier,
Auf dem Ozean der Galaxie, lass ich los im Wind.

Denn jemanden musst du reinlassen,
Und es ist keine Schande, nicht immer zu verstehen,
Doch manches musst du loslassen,
Und manchmal musst du die Segel setzen.

Dir selbst zu vergeben, es wird Zeit,
Warum siehst du nicht den blauen Vogel dort,
Wir können zusammen sein, doch innen allein,
Über deiner Welt, sieh, wie er wegfliegt.

Refrain: [-Kowa-]

Denn vieles kann nicht sein,
Doch manches ist besser heute in Worte zu fassen,
Solang du Zeit hast, von der Wiege bis zum Grab,
Denn manches reicht, wenn’s im Herzen ruht,
Aber anderes muss geteilt werden,
Solang du Zeit hast, von der Wiege bis zum Grab.

So viele Nachmittage, wie es Morgen gab,
Manche blieben hier, manche zogen weiter,
Jeder kehrt zurück, eines Tages, doch,
Dein Motor brennt durch, wenn Geld dich antreibt,
Vergiss nicht zu finden, zu suchen ist zu wenig,
Das Leben geht leise, es schlendert vorbei,
Der Zorn ist ein lauter Herr, doch nimm ihn nicht ernst,
Wie der Neid, na ja, der ist genauso,
Während du nicht aufpasst, drehen sie das Rad,
Der Abgrund kommt näher, sie drücken bis zum Boden,
Zeit zu wechseln, die Brücke ist nah,
Dein Erwachen, vielleicht vom Traum inspiriert,
Wer einmal rum ist, soll hoch pokern,
Doppelt oder nichts – so spielt das Leben,
Warte nicht auf morgen, heute ist dein Freund,
So wird deine Geburt auch dein Tod sein.

Refrain: [-Kowa-]

Zwar kann vieles nicht sein,
Doch manches ist besser heute in Worte zu fassen,
Solang du Zeit hast, von der Wiege bis zum Grab,
Denn manches reicht, wenn’s im Herzen ruht,
Aber anderes muss geteilt werden,
Solang du Zeit hast, von der Wiege bis zum Grab.

So oder so, du siehst die Welt auf deine Weise,
Bewunderst sie oder trittst auf Blumen,
Du glaubst an etwas, anderes nicht,
Doch ob du glaubst oder nicht – es ist okay.

Wenn du etwas am Ende bereust,
Und es besser wäre, alles zu begraben,
Von vorn geht nicht, doch neu,
Jederzeit kannst du beginnen.

Wahrheit in Worten ist immer Lüge,
Komm, lass uns Krieg spielen, ich hol die Holzgewehre,
Lach, wenn ich weine, wein, wenn ich lache,
Damit wir ergraute Kinder sein können.

Denn jemanden musst du reinlassen,
Und es ist keine Schande, nicht immer zu verstehen,
Doch manche musst du loslassen, jetzt,
Denn wer könnte mit Ketten fliegen?!

Refrain: [-Kowa-]

Zwar kann vieles nicht sein,
Doch manches ist besser heute in Worte zu fassen,
Solang du Zeit hast, von der Wiege bis zum Grab,
Denn manches reicht, wenn’s im Herzen ruht,
Aber anderes muss geteilt werden,
Solang du Zeit hast, von der Wiege bis zum Grab.

Zwar kann vieles nicht sein,
Doch manches ist besser heute in Worte zu fassen,
Solang du Zeit hast, von der Wiege bis zum Grab,
Denn manches reicht, wenn’s im Herzen ruht,
Aber anderes muss geteilt werden,
Solang du Zeit hast, von der Wiege bis zum Grab.