Текст и перевод песни L.L. Junior - Más Környékről Származom

Más Környékről Származom

(-A kaviárja, asszonyom.
-Köszönöm, távozhat.
Úgy unom már az ilyen partykat.
Unalmas a Sessel szigetek, a kaviár, ezek a homárok.
Igazán elvihetnél már valami izgalmasabb helyre.
Pincér, ki ez az ember?
És ki engedte be?
Csak nem.?)

Jó estét, jó estét.
Tisztelt Úri társaság.
Oly mi szépen is élnek, drága vodkák, s kaviár.
Lehet méltó se lennék, hogy leüljek önök közé. (Mmm)
De hadd mondjam el én.

Más környékről származom, nagy fájdalom.
Nagy szegénység, megtanított.
És ezt büszkén vállalom.
Szegény anyám, úgy felnevelt, mit tudott mindent megadott.

Oly vonzó ahogy élnek.
Olyan szép ez a csillogás.
Látszólag nincs semmi gondjuk.
Szép nagy autók, sok szép ház.
Míg nálunk vendég a szükség, és a muszáj az a nagy úr. (Mmm)
Ami szívünkben fakul.

Más környékről származom, nagy fájdalom.
Nagy szegénység, megtanított.
És én ezt büszkén vállalom.
Szegény anyám, úgy felnevelt, mit tudott mindent megadott.

Álmodtam egy világról.
Ahol nincsen különbség.
Ahol boldogan élhet, együtt gazdag és szegény.
Gyerekesnek is tűnhet, mond hát csak melyikünk naív?
Ami neked pénz, az nekem csak papír.

Más környékről származom én én én, nagy fájdalom, és szegénység.
Na de ki nevet a legvégén, ki nevet a végé-é-én?
Ezt büszkén vállalom én, büszkén vállalom én.
Ember vagyok én, ember vagyok én.
Ki nevet a legvégén, mond csak ki nevet a legvégén?
Honnan származom én, tök mindegy én.
Mert ember vagyok én, én.
Velem együtt mondjad:ember vagyok én.
Na de ki nevet a legvégén?

Más környékről származom én én én.
Más környékről én én én.
Köszönöm szegénység, ember lettem én én én.

I Am From Another Neighborhood

(-Your caviar, my lady.
-Thank you, you may go.
I am so tired of parties like this.
Sessel Islands, caviar, and lobsters are boring.
You really need to take me somewhere more exciting.
Waiter, who is this man?
And who let him in?
Oh, no.)

Good evening, good evening.
Honorable members of society.
You live so well, with your expensive vodkas and caviar.
I may not be worthy of sitting among you, but let me tell you.
Allow me to speak.

I am from a different neighborhood, sadly.
Extreme poverty has taught me.
And I proudly accept it.
My poor mother, she raised me as best as she could.

I find your life so seductive.
This glamour is mesmerizing.
You seem to have no problems.
Fancy cars and big houses.
Meanwhile, our needs and obligations are constant visitors. (Mmm)
Our hearts are withering away.

I am from a different neighborhood, sadly.
Extreme poverty has taught me.
And I proudly accept it.
My poor mother, she raised me as best as she could.

I fantasized about a world.
A world with no discrimination.
Where the rich and poor can coexist happily.
It may seem childish, but who is truly naive?
What is money to you is just paper to me.

I am from a different neighborhood, sadly, and in poverty.
But who will have the last laugh?
I proudly accept it.
I am human.
Who will have the last laugh?
Where I am from is irrelevant.
Because I am human.
Say it with me: I am human.
But who will have the last laugh?

I am from a different neighborhood.
I am from a different neighborhood.
Thank you, poverty, for making me human.