Текст и перевод песни Laza Laca - Kedves Naplóm

Kedves Naplóm

Kedves Naplóm! Ne haragudj, hanyagoltalak manapság
De most megírom, mi van, meg, hogy, hogy halad a nagysága
Marad a vadság, de a vakság mulatság
Mert legalább nem látják meg azt, hogy itt minden narancssárga
Maga is üres, míg nem töltöm önt fel
Öntelt vagyok, amíg a vérnyomás engem még nem önt fel
Az egekig, jegyzem a sorom dőlt betűkkel
Jelzem, hogy megy a sorom, a valóság görbe tükreként

Tűkön ülök, hogy újra írjak neked, belédmegyek
Ki nem állhat pár kemény gyerek, de beállhatnak elém hegyek
Akkor is írni fogok én, többet nem hagylak el
Megígérem, írni fogok, de nemcsak majd, ha kell
Tudom, hogy nem csak agytekervényem szüleménye
Hogy szürreális élményeken át megfeszül a lényem
Inkább kényem-kedvem szerint teszek-veszek
Évbe' ezer leszek, mire beér az élvezet

Csak veled osztom meg, hogy mi van bennem legbelül
Csak neked írom le, mi nyomaszt, kedves Naplóm
Minden gond és gondolat álomra szenderül
Ilyenkor csak te vagy és én, kedves Naplóm

Csak neked írom le, mi nyomaszt, kedves Naplóm
Csak veled osztom meg, hogy mi van bennem legbelül
Minden gond és gondolat álomra szenderül
Ilyenkor csak te vagy és én, kedves Naplóm

Kedves Naplóm, mutatom az utat, ha mutatod te nekem
A fényt, ami nem szenes, mint a hamutartó feneke
Beléd jegyzem a sorokat megint dőlt betűkkel (de)
Az idő ringlispílje megáll, mi pörgetjük be
Vissza olvaslak majd, ha már nem olvasok be magamnak
Az oldal sok, végtelen, az oldalsók beragadnak
Védtelen szavak, kifut a vonalzó a margóra
Csak ne úgy emlékezz rám, mint egy utolsó csavargóra

Kedves Naplóm, újra előveszlek
Mert a szükséges ésszel szemben itt az erő vesztett
Én már kirázom kisujjból, amin erőlködsz te
De már nem azért nyomom, mint oviba', mer' "ő kezdte"
Visszalapozok fejezeteket, mikor még minden sínen volt
Olvasom: Laca mindenkinek mindent ingyen tolt
A szürkeségben a csapatom mai napig színes folt
Tintapaca az egész, lábjegyzetek mindenhol

Csak veled osztom meg, hogy mi van bennem legbelül
Csak neked írom le, mi nyomaszt, kedves Naplóm
Minden gond és gondolat álomra szenderül
Ilyenkor csak te vagy és én, kedves Naplóm

Csak neked írom le, mi nyomaszt, kedves Naplóm
Csak veled osztom meg, hogy mi van bennem legbelül
Minden gond és gondolat álomra szenderül
Ilyenkor csak te vagy és én, kedves Naplóm

Csak veled osztom meg, hogy mi van bennem legbelül
Csak neked írom le, mi nyomaszt, kedves Naplóm
Minden gond és gondolat álomra szenderül
Ilyenkor csak te vagy és én, kedves Naplóm

Csak neked írom le, mi nyomaszt, kedves Naplóm
Csak veled osztom meg, hogy mi van bennem legbelül
Minden gond és gondolat álomra szenderül
Ilyenkor csak te vagy és én, kedves Naplóm

(Csak veled osztom meg, hogy mi van bennem legbelül
Csak neked írom le, mi nyomaszt, kedves Naplóm
Minden gond és gondolat álomra szenderül
Ilyenkor csak te vagy és én, kedves Naplóm
Minden gond és gondolat álomra szenderül
Ilyenkor csak te vagy és én, kedves Naplóm)

Dear Diary

Dear Diary! Don’t be mad, I've neglected you lately,
But now I’ll write what’s up, and how your highness is going
The wildness stays, but the blindness is amusement
Because at least they don’t see that everything here is orange
You’re empty too, until I fill you up
I’m full of myself, until my blood pressure fills me up
To the heavens, I mark my lines with crooked letters
I show that my line is going, as the crooked mirror of reality

I’m on pins and needles to write to you again, I’ll get into you
A couple of tough kids can't stand me, but mountains can stand in front of me
I’ll still write, I won’t leave you anymore
I promise, I’ll write, but not just when I have to
I know that you're not just a figment of my imagination
That my being is strained through surreal experiences
I rather do as I please
I’ll be a thousand a year, by the time the pleasure kicks in

I only share with you what’s deepest inside of me
I only write down to you what’s burdening me, dear Diary
Every worry and thought falls asleep
It’s just you and me then, dear Diary

I only write down to you what’s burdening me, dear Diary
I only share with you what’s deepest inside of me
Every worry and thought falls asleep
It’s just you and me then, dear Diary

Dear Diary, I show you the way, if you show me
The light, which isn't charred, like the bottom of the ashtray
I mark down the lines in you again with crooked letters (but)
The carousel of time stops, we set it spinning
I'll read you back, when I don't read into myself anymore
The pages are many, endless, the sideburns get stuck
Vulnerable words, the ruler runs out to the margin
Just don’t remember me as a last wanderer

Dear Diary, I take you out again
Because against the necessary reason, the power lost here
I’m already shaking out of my little finger, what you’re struggling with
But I don’t push it anymore like in kindergarten, because “he started it”
I flip back chapters when everything was still on track
I read: Laca gave everyone everything for free
In the grayness, my team is a colorful spot to this day
It’s all an inkblot, footnotes everywhere

I only share with you what’s deepest inside of me
I only write down to you what’s burdening me, dear Diary
Every worry and thought falls asleep
It’s just you and me then, dear Diary

I only write down to you what’s burdening me, dear Diary
I only share with you what’s deepest inside of me
Every worry and thought falls asleep
It’s just you and me then, dear Diary

I only share with you what’s deepest inside of me
I only write down to you what’s burdening me, dear Diary
Every worry and thought falls asleep
It’s just you and me then, dear Diary

I only write down to you what’s burdening me, dear Diary
I only share with you what’s deepest inside of me
Every worry and thought falls asleep
It’s just you and me then, dear Diary

(I only share with you what’s deepest inside of me
I only write down to you what’s burdening me, dear Diary
Every worry and thought falls asleep
It’s just you and me then, dear Diary
Every worry and thought falls asleep
It’s just you and me then, dear Diary)