Nem Volt Más - Mr.Busta , Jimy , MaxBeard перевод на немецкий

Nem Volt Más

Voltam én már égen csillag
Voltam napfény a felhők után
Voltam virág a sírod mellett
Az a száj, ami nem szól már
Voltam mosoly a szádnak szélén
Voltam bánat, ha elhagytál
Voltam száz szó, mi fogva tartott
Az a hely, ahol nem volt más
Nem volt más

Voltam a vihar, úgy, hogy már nem tudtad
Voltam az apád, úgy, hogy még nem tudtad
Voltam a szerelmed mindenek felett
Voltam a gyerek, aki semmit nem feledek
Voltam a srácoknak ünnepelt ellenség
Maradok mert látom, túl sokan ellesték
Úgy lettem valaki, hogy dolgoztam érte
Ne vedd el tőlem, könyörögve kértem
Maradtam így, megyek tovább a tűzben
Elfogok égni, de várnak az égben
Láttam már eleget, de nincsen még vége
A szívemben nincsen még teljesen béke
Viszem a rózsát, amíg csak élek
És nevelem a kicsit, amíg van bennem élet
Voltam a hely, ahol nem volt más
Csak a félelem a bánat, meg a sírás

Voltam én már égen csillag
Voltam napfény a felhők után
Voltam virág a sírod mellett
Az a száj, ami nem szól már
Voltam mosoly a szádnak szélén
Voltam bánat, ha elhagytál
Voltam száz szó, mi fogva tartott
Az a hely, ahol nem volt más
Nem volt más,

Az a száj, aki nem szól már
Az a mosoly, ami felhőkben jár
Mert nem felejtem, amíg láthattam
Hogy, a szavaidat hallom, ami ártatlan
Mert, a lelkedet tudom csak érezni
Mert, nem maradt más, csakis kérdezni
Én leszek neked, mikor nem érted
Hogy honnan vettem ezt az egészet
Az életem neked szenteltem
Akárki bármit mond, szenvedtem
Mert, a vérem maradsz nekem örökre
És boldogan megyek majd a gödörbe

Voltam én már égen csillag
Voltam napfény a felhők után
Voltam virág a sírod mellett
Az a száj, ami nem szól már
Voltam mosoly a szádnak szélén
Voltam bánat, ha elhagytál
Voltam száz szó, mi fogva tartott
Az a hely, ahol nem volt más
Nem volt más,

Nem volt más, csak a fájdalom
Azért írtam neked meg a dalom
Hogy legyen majd nyomom az életben
Mert voltam már minden mindig élesben
Ez másról szól, nem az álmokról
Mert én éreztem mindent, ami elgázol
Ez valódi tett, mások akarták
Hogy, a magam fajtát fel is akasszák
De megyek veled, nézlek felülről
Hidd el, nehéz nekem saját erőből
De, nem hátrálok soha miattad
Én segítek neked, hogyha feladtad

Voltam én már égen csillag
Voltam napfény a felhők után
Voltam virág a sírod mellett
Az a száj, ami nem szól már
Voltam mosoly a szádnak szélén
Voltam bánat, ha elhagytál
Voltam száz szó, mi fogva tartott
Az a hely, ahol nem volt más

Nem volt más

Es gab nichts Anderes

Ich war schon ein Stern am Himmel
Ich war Sonnenlicht nach den Wolken
Ich war eine Blume neben deinem Grab
Der Mund, der nicht mehr spricht
Ich war ein Lächeln am Rand deines Mundes
Ich war Kummer, als du mich verlassen hast
Ich war hundert Worte, die dich festhielten
Der Ort, an dem es nichts Anderes gab
Es gab nichts Anderes

Ich war der Sturm, so dass du es nicht mehr wusstest
Ich war dein Vater, so dass du es noch nicht wusstest
Ich war deine Liebe über allem
Ich war das Kind, das nichts vergisst
Ich war der gefeierte Feind der Jungs
Ich bleibe, weil ich sehe, zu viele haben es abgeschaut
Ich wurde jemand, indem ich dafür gearbeitet habe
Nimm es mir nicht weg, flehentlich bat ich darum
Ich blieb so, ich gehe weiter durchs Feuer
Ich werde verbrennen, aber sie warten im Himmel
Ich habe schon genug gesehen, aber es ist noch nicht vorbei
In meinem Herzen ist noch nicht völliger Frieden
Ich trage die Rose, solange ich lebe
Und ziehe den Kleinen auf, solange Leben in mir ist
Ich war der Ort, an dem es nichts Anderes gab
Nur die Angst, der Kummer und das Weinen

Ich war schon ein Stern am Himmel
Ich war Sonnenlicht nach den Wolken
Ich war eine Blume neben deinem Grab
Der Mund, der nicht mehr spricht
Ich war ein Lächeln am Rand deines Mundes
Ich war Kummer, als du mich verlassen hast
Ich war hundert Worte, die dich festhielten
Der Ort, an dem es nichts Anderes gab
Es gab nichts Anderes,

Der Mund, der nicht mehr spricht
Das Lächeln, das in den Wolken wandelt
Denn ich vergesse nicht, solange ich es sehen konnte
Dass ich deine Worte höre, die unschuldig sind
Denn deine Seele kann ich nur fühlen
Denn es blieb nichts anderes übrig, als zu fragen
Ich werde für dich da sein, wenn du nicht verstehst
Woher ich das alles genommen habe
Mein Leben habe ich dir gewidmet
Egal was irgendjemand sagt, ich habe gelitten
Denn du bleibst mein Blut für immer
Und glücklich werde ich dann in die Grube gehen

Ich war schon ein Stern am Himmel
Ich war Sonnenlicht nach den Wolken
Ich war eine Blume neben deinem Grab
Der Mund, der nicht mehr spricht
Ich war ein Lächeln am Rand deines Mundes
Ich war Kummer, als du mich verlassen hast
Ich war hundert Worte, die dich festhielten
Der Ort, an dem es nichts Anderes gab
Es gab nichts Anderes,

Es gab nichts Anderes, nur den Schmerz
Deshalb habe ich dir mein Lied geschrieben
Damit es eine Spur von mir im Leben gibt
Denn ich war schon alles, immer in Echtzeit
Das hier handelt von etwas anderem, nicht von Träumen
Denn ich fühlte alles, was dich überrollt
Dies ist eine wahre Tat, andere wollten
Dass man meinesgleichen auch aufhängt
Aber ich gehe mit dir, sehe dich von oben
Glaub mir, es ist schwer für mich aus eigener Kraft
Aber ich weiche niemals zurück deinetwegen
Ich helfe dir, wenn du aufgegeben hast

Ich war schon ein Stern am Himmel
Ich war Sonnenlicht nach den Wolken
Ich war eine Blume neben deinem Grab
Der Mund, der nicht mehr spricht
Ich war ein Lächeln am Rand deines Mundes
Ich war Kummer, als du mich verlassen hast
Ich war hundert Worte, die dich festhielten
Der Ort, an dem es nichts Anderes gab

Es gab nichts Anderes