Текст и перевод песни Nox - Anitszirk

Anitszirk

Egy kese lány-csak mese tán′-,
Oly' szomorún élt,
Mint egy idegen, ′kit szerelem még el nem ért.
De az a szép, hogy ad az Ég:
Kövér Hold volt-,
S egy vándor Anitszirknek egy dalt dúdolt:
Refr.:
Te vagy az én kincsem-rád találtam-,
Ragyogsz, mint az élet a gyertyalángban.
Nem adom a kincsem, szép virágom-,
Nem vehet el senki az égvilágon!
Az repülés, szárnyalás,
Csillagtánc volt-,
Egy ölelés, egy elvarázsolt, örök csók...
De útra kél, 'kit hív a szél,
Az elfogyó Hold-,
A vándor szép dalából hazug szó szólt...
Refr.:
Refr.:
Refr.:
Refr.:
Refr.:

Anitszirk

A mournful maiden, in slumber she lies,
Her heart filled with sorrow,
A stranger in a world where love has yet to borrow.
But fear not, for heaven shall bestow,
A moon plump and bright,
And a wandering minstrel, Anitszirk, shall serenade her in the night:
Chorus:
My precious one, my treasure, I found you at last,
You shine like life itself, a radiant light that will forever last.
I will guard my treasure, my beautiful flower,
No one in this world shall take you from my power!
We shall soar together, our spirits taking flight,
A celestial dance,
An eternal embrace, a kiss that will never end at any chance...
But alas, fate beckons, and I must depart,
The moon waning,
Anitszirk's melody now carries a twinge of despairing...
Chorus:
Chorus:
Chorus:
Chorus:
Chorus: