Lyrics Epicentrum - Molnár Ferenc Caramel

A zeném által szeretnék közelebb kerülni az emberekhez
És szeretném, ha az emberek közelebb kerülhetnének egymáshoz
Ez lenne a lényeg

Mond el, ha valamire gondolsz, nem vagyok idegen
Túl gyorsan rohanunk a sztrádán, szétszórt a figyelem
Száguld az élet vele szaladunk, még azt sem látjuk hova haladunk
És azt sem hinném, hogy ugyan azok maradunk

Dőljön le minden fal, mától nem lehetsz távol
Legyen hangos a szív ettől a robbanástól

Az epicentrum közepén csak te meg én (oh-oh-oh-oh-oh)
Ne legyen több idegen a földkerekén, a fölkerekén

Semmi sem biztos csak a kétség, ami fel emészt
Még ma is emlékeztetsz folyton milyen a feledés
Magasba szállnék túl mély a szakadék fogy az idő
Jól jönne egy kis haladék, vedd el a szárnyam, legyen az a hagyaték

Dőljön le minden fal, mától nem lehetsz távol
Legyen hangos a szív ettől a robbanástól

Az epicentrum közepén csak te meg én (oh-oh-oh-oh-oh)
Ne legyen több idegen a földkerekén, a földkerekén

Zsúfolt kirakatok árnyékát nyögik a városok
Néha érzem, fel ébrednék, remélem álmodok
Biztos az én fejemben van a zavar, valaki szeretne
Valaki akar, veled is épül a világ, de veled lesz ez a dal, veled lesz ez a dal

Dőljön le minden fal, mától nem lehetsz távol (mától nem lehetsz távol)
Legyen hangos a szív ettől a robbanástól (oh-oh-ooh-oh-oh-oh)
Az epicentrum közepén csak te meg én (oh-oh-oh-oh-oh)
Ne legyen több idegen a földkerekén, a földkerekén

Dőljön le minden fal, mától nem lehetsz távol (mától nem lehetsz távol)
Legyen hangos a szív ettől a robbanástól (robbanástól)
Az epicentrum közepén csak te meg én (csak te meg én, te meg én)
Ne legyen több idegen (ne legyen több) a földkerekén a földkerekén

Zsúfolt kirakatok árnyékát nyögik a városok
Néha érzem fel ébrednék remélem álmodok