Hatodik fejezet: Gorcsev Iván teljes sebességgel négy óra negyvenöt perckor nekivágott

1 Első fejezet: Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt
2 Második fejezet: A Monte-carló felé vezető országúton a sors különös kegye óvta
3 Harmadik fejezet: Hová? Megkeresi Anette-et!
4 Negyedik fejezet: Igen tisztelt Uram!
5 Ötödik fejezet: Rövid, kínos szünet után Laboux bizonytalanul megszólalt
6 Hatodik fejezet: Gorcsev Iván teljes sebességgel négy óra negyvenöt perckor nekivágott
7 Hetedik fejezet: Gyerünk, mondta a rendőr, megragadta Gorcsev karját, és elindultak
8 Nyolcadik fejezet: Uram! Miért nem kopog az ajtón, ha benyit valahová!
9 Kilencedik fejezet: Gorcsev Iván éppen elhatározta, hogy a kantinba megy sört inni
10 Tizedik fejezet: Vanek úr, mondta Gorcsev, és letette az újságot
11 Tizenegyedik fejezet: Odadobták a sarokba a leütött légionáriust
12 Tizenkettedik fejezet: A Fort-st-thérèse nevű orani erőd udvarán
13 Tizenharmadik fejezet: De Bertin, Laboux és a leány csodálkozva álltak
14 Tizennegyedik fejezet: Már nem voltak messze az afrikai parttól
15 Tizenötödik fejezet: Hosszas hallgatásba merülve ültek az orani nyaraló teraszán
16 Tizenhatodik fejezet: Az oráni régi vár a tengerpartról kiszögellő földnyelven épült
17 Tizenhetedik fejezet: Amikor ismét elindult a tizennégy karátos autó
18 Tizennyolcadik fejezet: Feljegyzett beszélgetés az oráni Fort-st-thérèse gazdasági hivatalában
19 Tizenkilencedik fejezet: Lehet, hogy a 14 karátos autó utasai és kísérői
20 Huszadik fejezet: Most gyorsan utánuk, mondta Lingeström
21 Huszonegyedik fejezet: Az Alfa-romeo nevű szörnyeteget ártalmatlanná tették