Lyrics Fekete Tükör - DSP
Olyan
világ
jön,
Amikor
mindenki
gyanús
lesz,
aki
szép.
És
aki
tehetséges.
És
akinek
jelleme
van...
A
szépség
inzultus
lesz.
A
tehetség
provokáció
És
a
jellem
merénylet!...
Mert
most
ők
jönnek...
A
rútak.
A
tehetségtelenek.
A
jellemtelenek.
És
leöntik
vitriollal
a
szépet.
Bemázolják
szurokkal
és
rágalommal
a
tehetséget.
Szíven
döfik
azt,
akinek
jelleme
van.
(Dipa)
Megmondom
őszintén
össze
vagyok
zavarodva
Fojtogat
a
valóság
mint
egy
anakonda
Mindenki
ugyanolyan,
mindenki
gyönyörű
Mindenki
egy
buta
gyökér,
Istenem
könyörülj!
Jön
az
agyhalottak
serege;
műanyag
barbik
Szórd
a
lét
a
bábukra,
de
nem
érnek
egy
randit
se
Csak
gyártjátok
a
szemetet
a
netre
Te
is
mindent
beveszel,
nesze
a
faszom
vedd
be!
Mindened
a
külsőségek,
miért
küzdöttél
meg?
Mint
egy
tamagotchit
lájkkal
etetik
a
függőséged
Arra
vágysz,
hogy
ingyen
élj,
mást
hibáztatsz
mindenér'
Azé'
vagy
még
csóró,
mert
itt
egy
kis
ész
má'
kincset
ér
Keress
valakit
aki
majd
eltart
téged
picsa
Túl
drága
az
Gucci,
meg
az
albérlet?
dicsak
Minél
nagyobb
kretén
vagy,
annál
nagyobb
sztár
lehetsz
Csak
nyelj
be
egy
pár
kárszeget,
és
ők
adnak
majd
hátszelet
Te
gyász
alak,
kimosták
az
agyadat
az
már
salak
Az
a
kedvenc
zenéd
amit
a
legtöbbet
játszanak
Hova
fajul
a
kultúra?
Hol
vannak
a
műfajok?
A
sztárok
csak
egy
krátert,
én
meg
magam
után
űrt
hagyok
Mindig
más
a
bajod,
mégis
mindig
más
a
barom
Idegesít
már
a
fajom,
ez
egy
beteg
társadalom
Csak
okoskodsz
te
majom,
de
nem
érdekel
semmi
Nem
érsz
te
el
semmit,
mer
nem
érdemelsz
semmit
Fekete
tükör
/ a
kép
fenyegető
Fekete
tükör
/ szinte
neked
esik
Fekete
tükör
/ benne
feketeség
Fekete
tükör
/ lesírt
fekete
smink
(Bom)
Ha
a
hülyéket
kell
megtippelni
sokszor
alálövök
Ez
egy
buta
generáció,
és
folyton
magán
röhög
Szakadéknak
megyünk,
csak
az
veszi
aki
szárnyal
Fekete
tükörbe'
fotózkodunk
kacsaszájjal
A
kezünkbe
kacatok,
a
batyuba
meg
kövek
De
szépek
vagyunk
a
neten,
jól
belőjük
a
szöget
Meg
lecsaljuk
a
tokát,
meg
betűrjük
a
csukán
A
címkét,
mer'
vissza
kell
rakni
szelfizés
után
Profilképek,
üzenetek
lettünk
Az
emotikonok
meg
jókat
nevetnek
helyettünk
Az
egyensúly
eltűnt,
mint
a
középréteg
Kapacitív
képernyők
vertek
közénk
éket
Tükör
aki
utál,
aki
szeret,
aki
él
Az
élet
színház,
és
buta
mint
egy
gyerekmatiné
Az
emberiség
olyan
mint
a
tudat
Csak
azt
a
gondolatot
hallja
az
agy
amelyik
hangosan
ugat
Reklámok
tolakodnak,
ordítanak:
nézz
rám!
Add
nekem
a
pénzed,
legyél
te
a
prédám!
A
sötétség
behúz
mint
egy
fekete
lyuk
Ok-okozat;
fekete
jövőt
ír
a
fekete
múlt
Fekete
pénz
pörög,
dolgozunk
feketén
A
medence
fenekén,
a
Kárpátok
között
Fekete
felhők
közt
keressük
a
napot
De
nem
találjuk
a
fényt,
már
rég
elköltözött
Fekete
pénz
pörög,
dolgozunk
feketén
A
medence
fenekén,
a
Kárpátok
között
Fekete
felhők
közt
keressük
a
napot
De
nem
találjuk
a
fényt,
már
rég
elköltözött
Attention! Feel free to leave feedback.