Amíg ott lehet veled

Én látom, ahogyan a lélekseb
Heggé válik, ha eltűnök
Éppen ahogyan a lélegzet
Porrá válik és szédülök

De én nézem fentről, ahogy jöttök-mentek
És lassan fel sem tűnik, hogy fogytán
A szív, az ember, hogy valaki retteg
Hogy te is fogysz már és ő is elfelejt

Hervad az utolsó szál a sírokon
Ki lehet majd az utolsó vérrokon?

Láss még, amíg dobban
Amíg ott lehet veled
Félelemből nem épülhet vár
Így hát várj még, amíg kérdez
Míg lesz, aki átölel
Semmit a képzeletnek
Még valaki valahol vár

Elfogy a fény a szemedből
A kezeid kapaszkodnak, de csúszol folyton
Lüktet és fájnak az ereim
Kérded, miért nem hallja meg senki, ha mondom
Ki van még?

Ki lehet majd az utolsó vérrokon?

Láss még, amíg dobban
Amíg ott lehet veled
Félelemből nem épülhet vár
Így hát várj még, amíg kérdez
Míg lesz, aki átölel
Semmit a képzeletnek
Még valaki valahol vár

Láss még, amíg dobban
Amíg ott lehet veled
Félelemből nem épülhet vár

(Nem kérdezed) De én felteszek még egy párat
Miért halunk meg mindnyájan egyedül?
Befoghatnád a szád
De ki tudja, mi rejlik legbelül
A léleksebből nem folyik vér
Léleksebből nem folyik vér

Láss még, amíg dobban
Amíg ott lehet veled
Félelemből nem épülhet vár
Így hát várj még, amíg kérdez
Míg lesz, aki átölel
Semmit a képzeletnek
Még valaki valahol vár