Текст песни Utcabetyár - Bohemian Betyars

A kocsma bezárt, indultam hát,
Valahol még kéne, hogy legyen még muzsikaszó...
Valaki, kinek forr itt a vére?

Azt mondom, ma még ne!
Az estének nem lehet így vége!

El se kezdtem mulatni, de már kidobtak engem,
Utcát járva ivótársra leltek végre bennem.
Nékem abban, mennyit iszom, nem parancsol senki!
A szőlő lőre édes leve, bajom elintézi.

Barátom! Na végre!
Az estének ne legyen még vége!
Húzzál még rá, ne hagyd abba, kérlek!
Utcabetyár vagyok, amíg élek!
Jajj, nekem! Jajj, nekem!

A tér végén látom, hogy még húzzák a cigányok,
Hölgyek, urak! Koccintsunk hát! Jó estét kívánok!
A tárcámban, ami maradt, elinnám én véled,
Te barna szemű, szenes hajú, karcsú látvány,
Gyere táncolj, cigánylány!

Hát Uraim! Na végre!
Az estének ne legyen még vége!
Húzzál még rá, ne hagyd abba kérlek!
Utcabetyár vagyok, amíg élek!
Jajj, nekem! Jajj, nekem!

Húzzál még rá, tíz forintot adok,
Még az éjjel mulatni akarok!
Jajj, nekem! Jajj, nekem!

Hát jóságos Biztos úr, kérem!
Jól tudja, hogy az örömöm, az egyetlen vétkem.
Látszik magán is, hogy jó ember,
Mint ahogy a kollégáim, aggódni nem kell!

Uraim! Na végre!
Nem kell ide többet senki sem nekem!
Mi van, ha én így szeretem!
Húzzál még rá, ne hagyd abba, kérlek!
Utcabetyár vagyok, amíg élek!
Jajj, nekem! Jajj, nekem!
Húzzál még rá, tíz forintot adok,
Még az éjjel mulatni akarok!
Jajj, nekem! Jajj, nekem!