Текст песни Te Se Vagy Más - Children of Distance

Soha nem változom, hiába is kérnéd azt, hogy más legyek
Önfejűen előre csak a konok szív után megyek
Nem hagyom, hogy lehúzzon, ha néha van egy rossz napom
Dobom a rossz kedvet, és ahol jó volt, majd ott folytatom
Hiába is játszod meg, hogy napsütés meg pálmafák
Minden fotó mögött csak egy üres ember vár ma rád
Te sem vagy több nálam, ez mindkettőnknek világos
Ami a legfontosabb az életben, neked pont az hiányos
Néha én sem tudom merre tovább, magamban is kételkedem
De hiszem, hogy egy jobb holnapban van nekem a bérelt helyem
Annyi minden szép dolog van a világban, ha körbenézek
Tudom, hogy Te mást hiszel, de nálad úgyis többet érek

Ne félj, ha elhagy a józan ész
Könnyen megeshet, hogy sírni kell
Amit teszel, csak annyit érsz
Így vagyunk mind

Nekem is fáj, néha mindent megunok már
Bár semmim sincsen de Te se vagy más
Hiába játszol, nem dobban a szív
És talán jól van ez így
Néha mindent megunok már
Bár semmim sincsen, de Te se vagy más
Hiába játszol, nem dobban a szív
És talán jól van ez így

Te se vagy más, mutatod bár, Neked nem fáj, mindent kibírsz
De a mosolyod mögött könnyek vannak ezt látom abból, amit kiírsz
Én figyelek Rád, de tudom azt jól, ez elfáradt, elfáradtam
Ez így a jó, mert máskülönben hogy lehetnék páratlan...
Megpróbáltuk egyszer-kétszer, háromszor vagy négyszer is
Ha nem kényszerítem rá magam, akkor ennek vége sincs
De már úgy éreztem megfulladok, nem élveztem a mát
Ahogy Te a szerelmeddel szorítottad el szívem nyakát
Én is hagyhattam volna, nem tettem, harcoltam és elvesztem
Nem mondom, hogy élveztem, már a közös jövőnk terveztem
De be kell látnom melletted a valóság volt álom
Csak hittem, hogy a szívem túl visz a valós távolságon

Ne félj, ha elhagy a józan ész
Könnyen megeshet, hogy sírni kell
Amit teszel, csak annyit érsz
Így vagyunk mind

Nekem is fáj, néha mindent megunok már
Bár semmim sincsen de Te se vagy más
Hiába játszol, nem dobban a szív
És talán jól van ez így
Néha mindent megunok már
Bár semmim sincsen, de Te se vagy más
Hiába játszol, nem dobban a szív
És talán jól van ez így

Hidd el nem vagy egyedül, nekem is sok a gondom
Mikor a hétköznapok összeszorítják a torkom
Néha egy szál cigaretta lenne minden kincsem
Én azt is megosztanám valakivel... de senki nincsen
Meghívnálak egy italra, de nem is nézel felém
Kezdem úgy érezni, Neked mindegy ki, csak ne én
Tele vagyok szeretettel, de mégis ott hagy
Tudom nem vagyok tökéletes, de azt hiszed Te több vagy?
Hát nem... Te is csak annyi vagy, mint bárki más
Annyit érünk mind a ketten, mint a bárban pár piás
Látom a szemedben egy kicsit megszerettél
Hát tegyük most meg együtt amit eddig nem tehettél

Ne félj, ha elhagy a józan ész
Könnyen megeshet, hogy sírni kell
Amit teszel, csak annyit érsz
Így vagyunk mind

Nekem is fáj, néha mindent megunok már
Bár semmim sincsen de Te se vagy más
Hiába játszol, nem dobban a szív
És talán jól van ez így
Néha mindent megunok már
Bár semmim sincsen, de Te se vagy más
Hiába játszol, nem dobban a szív
És talán jól van ez így