Текст песни Engem ne sajnáljatok - Dinamit

Elfáradtam, sziklák ülnek testemen.
Láncuk visszafog, nehéz tovább mennem.
Azt se bánom, hogy most egyedül vagyok,
Engem ne sajnáljatok!

Azért vádolnak, és tépik lelkemet,
Mert feláldoztam életemből éveket.
Nehéz elhinnem, hogy mind elhagytatok.
Engem ne sajnáljatok!

A szobám falát nézem, itt feküdtem én.
Nagyon hiányzott a város és a fény.
A tiszta égre néztem előbújt napom.
Bármi jön, én vállalom.

És most itt vagyok, a szívem vad madár.
Végre elhagyott a tébolyult magány.
Társakat találtam, nem egyedül vagyok.
Többé ne sajnáljatok!

Ez a szent hely, ez az én világom.
Mindennél jobban ezt imádom.
A világon nincs szebb, nincs szebb nekem.
Ez életem, halálom.

Ez a szent hely, ez az én világom.
Mindennél jobban ezt imádom.
Ha egyszer elmegyek, már végleg elmegyek.
Hát itt legyen halálom.

Van-e még? Van-e még?
Van-e még? Van-e még?
Aki megmutatja, merre menjek én,
Sorsa olyan mint enyém?
Aki megmutatja, merre menjek én,
Sorsa olyan mint enyém?