Текст и перевод песни FankaDeli - Nehéz

Nehéz

Műanyag korongok barázdái mélyén
Akár egy hosszú mozi, csak nincs happy end a végén
Neked tálalom valóm, minden titkos percem
Esetlen lelkem, mégis napról napra edzem
Fújok a sípba, Ő fut de aztán elcsuklik
Sorban az emlékek, akárcsak a zoknik
Minden reggel köszönt a pléd, na meg az óra
Nem is lenne bajom, ha tényleg arról szólna
Szempillányi létünk ahol küzdelemért gyümölcs
De itt nincs minek örülj, itt nincs miért üvölts

Ez FankaDeli Feri, megint csak a CD-n
Nem a sokedik epizód az ezredik TV-n
Bár, ez is sorozat, egy élet írta történet
Tőlem ne félj, mert én tuti nem löknélek
Ez, wamzerek városa, besúgók országa
Tolvajok pályáznak, tolvajok posztjára
A parlament pokol, a szobád meg vérmező
De a saját csatádban, nem lehetsz kétkedő
És hogy, mért éppen Ő, azt csak is Te tudod
Akit igazán szeretsz, soha meg nem unod

Az egyszerűnél egyszerűbb, egyetlen mosollyal
Megvívni a szülőkkel, a tanárral, a poronddal
A nehéznél is nehezebb, egyetlen jó szóval
Kijönni a a főnökkel, a rendőrrel, a szomszéddal

Az egyszerűnél egyszerűbb, egyetlen mosollyal
Megvívni a szülőkkel, a tanárral, a poronddal
A nehéznél is nehezebb, egyetlen jó szóval
Kijönni a a főnökkel, a rendőrrel, a szomszéddal

Mégis kell, mert minden nap ott az életben
Nem egyszer jöttem rá, mennyiszer tévedtem
Kecskemét, Szeged, Pécs vagy éppen Budapest
Kint keverik, de mi tudjuk jól, közel sem Bukarest
Taki bácsi ladáját, még láttam a Havannán
Ő még nem sztár volt, hanem egyszerűen karakán
Metrikus soraim, nem fárasztják az elmém
Magam verném át ha Fankát fölétek tenném
Monoton a bíten, itt most sztereóban libben
A csajom és a családom, meg a hangom a kincsem

A mikrofon membránját, rezgeti nyugodtan
Van kit tettre kényszerít, van ki hallgatja unottan
Ahogy Deniz mondta: "Az NC-sek csak emberből"
"Nem a kézkrémes tróger a telepről"
Az én nagyim rám szólt, ha zat mondtam hogy hülye
Nem hogy utolsó éveit, unokájával züllje
Kint a gangon tavasszal, uborkasaláta
Nem a Gongon egy kis műsor, keddenként kajálva
Én a közönségben hiszek, hogy együtt vagyunk egyek
Ahova meglepetést hozok, és engem is meglepnek

Az egyszerűnél egyszerűbb, egyetlen mosollyal
Megvívni a szülőkkel, a tanárral, a poronddal
A nehéznél is nehezebb, egyetlen jó szóval
Kijönni a a főnökkel, a rendőrrel, a szomszéddal

Az egyszerűnél egyszerűbb, egyetlen mosollyal
Megvívni a szülőkkel, a tanárral, a poronddal
A nehéznél is nehezebb, egyetlen jó szóval
Kijönni a a főnökkel, a rendőrrel, a szomszéddal

Nálam, első az ember, csak a második a tudás
Első a csók, utána hempergés, nem dugás
Első az üzenet, csak a utána a rímek
Első hogy tegyek, mert ki tudja meddig élek
Lepusztult helyeken csodálatos emberek
Ezek az emlékek, hogy elvesznek attól rettegek
És egy ízletes beattel a mai napig szemezek
Aztán soraimat húzzák, tollaim, akár szekerek
Tintapaca lovakkal, és egy nagy fehér mező
Itt a kutyám meg a kályha, míg kint dörög az eső

Esik a villám és becsap egy felhő
Van mi másnak tetszik, nekünk mégis elrettentő
A világ A-tól Z-ig egyetlen vára túl sok
A pokol itt jár köztünk, elhiheted, nem túlzok
Emberi léptékek, a halottakat felejtjük
Sikerünk kántáljuk, hibáink elrejtjük
Miközben rágcsálsz, nem ismerjük a szavakat
Mert az állítólag vélemény, hogy valaki szar alak
A világháló mélyén, nincs kököjszi és bobojsza
Életünk rózsáját, csak a valóság porozza

Az egyszerűnél egyszerűbb, egyetlen mosollyal
Megvívni a szülőkkel, a tanárral, a poronddal
A nehéznél is nehezebb, egyetlen jó szóval
Kijönni a a főnökkel, a rendőrrel, a szomszéddal

Az egyszerűnél egyszerűbb, egyetlen mosollyal
Megvívni a szülőkkel, a tanárral, a poronddal
A nehéznél is nehezebb, egyetlen jó szóval
Kijönni a a főnökkel, a rendőrrel, a szomszéddal

Hard

In the grooves of plastic discs
Like a long movie, but there's no happy ending
I serve you my every secret moment
My clumsy soul, yet I train it day by day
I blow the whistle, She runs but then slips
Memories in a row, just like socks
Every morning the bed greets me, and the clock
I wouldn't mind if it was really about that
Our tiny existence where there's fruit for struggle
But there's nothing to be happy about here, there's nothing to shout about

This is FankaDeli Feri, again on CD
Not the umpteenth episode on the thousandth TV
Although, this is also a series, a story written by a lifetime
Don't be afraid of me, because I definitely wouldn't push you
This is, city of wankers, country of snitches
Thieves apply for thieves' positions
Parliament is hell, your room is a bloodbath
But in your own battle, you can't be in two minds
And why her, only you know
The one you truly love, you never get tired of

Simpler than simple, with a single smile
To fight with parents, teachers, the arena
Harder than hard, with a single good word
To get along with the boss, the police, the neighbor

Simpler than simple, with a single smile
To fight with parents, teachers, the arena
Harder than hard, with a single good word
To get along with the boss, the police, the neighbor

Still, it's necessary, because it's there every day in life
I've realized many times how many times I've been wrong
Kecskemét, Szeged, Pécs or even Budapest
They mix it up outside, but we know well, it's not even close to Bucharest
I still saw Uncle Taki's Lada in Havana
He wasn't a star yet, he was just simply badass
My metric lines don't tire my mind
I'd beat myself up if I put Fanka above you
My bid is monotonous, here it flutters in stereo now
My girl and my family, and my voice are my treasures

The microphone diaphragm vibrates calmly
There are those who are compelled to act, there are those who listen bored
As Deniz said: "NCs are only human"
"Not the hand-cream tout from the projects"
My grandma told me off if I said zat for fool
Not to spend her last years, rotting with her grandchild
Out on the gang in spring, cucumber salad
Not a little show on the Gong, dining on Tuesdays
I believe in the audience, that we are one together
Where I bring surprises, and they surprise me too

Simpler than simple, with a single smile
To fight with parents, teachers, the arena
Harder than hard, with a single good word
To get along with the boss, the police, the neighbor

Simpler than simple, with a single smile
To fight with parents, teachers, the arena
Harder than hard, with a single good word
To get along with the boss, the police, the neighbor

For me, the human comes first, knowledge only second
First the kiss, then rolling around, not fucking
First the message, only then the rhymes
First that I do, because who knows how long I'll live
Wonderful people in desolate places
These are the memories, I fear they will be lost
And I'm still eyeing a tasty beat to this day
Then my lines are pulled, my pens, like chariots
Ink-stained horses, and a large white field
Here's my dog and the stove, while the rain is thundering outside

Lightning strikes and a cloud hits
Some like it, but for us it's still daunting
The world from A to Z, a single castle is too much
Hell walks among us, believe me, I'm not exaggerating
Human footsteps, we forget the dead
We chant our success, we hide our mistakes
While you chew, we don't know the words
Because the alleged opinion is that someone is a jerk
In the depths of the World Wide Web, there is no kookoojszi and bobojsza
The rose of our life is only dusted by reality

Simpler than simple, with a single smile
To fight with parents, teachers, the arena
Harder than hard, with a single good word
To get along with the boss, the police, the neighbor

Simpler than simple, with a single smile
To fight with parents, teachers, the arena
Harder than hard, with a single good word
To get along with the boss, the police, the neighbor