Текст песни Csak az kiabál - HIPERKARMA

Inkább a verset költsd
És ne a rossz híredet
A városban egyedül én vagyok veled
És nézlek, ahogyan a sárban mászol
És látom neked is csak a fagolyók nőnek
A szemeid helyén
És te se veszel észre mást
Csak ami eléd táncol és ordít
De csak az kiabál, aki fél
Te magadon nevess, csendesebb legyél
Az kiabál, aki fél
Játszom veled, de az én nevem nem él
Lődd ki magad, figyeld a csendet
Hallgass
Figyelj
Mellé beszél aki mindent akar
Az a kis élet, amit te szépnek hiszel
Nekem annyit se ér, mint a WC papír
Kit érdekelne
Ha kitörne valami háború
A magam részéről inkább a seggem félteném
Hiszen a lelkem köszöni szépen, jól van
Valami mély dolog fenekén
Írja a versét, az elsőt
Hogy a fejébe szólnak a hangok
Meg a teste, ami olyan hogy egyből rímel rá a lelke
És helyetted ordít, hogy ne kiabálj mert,
Csak az kiabál, aki fél
Te magadon nevess, csendesebb legyél
Az kiabál, aki fél
Játszom veled, de az én nevem nem él
Lődd ki magad, figyeld a csendet
Hallgass
És írjad a verset
De csak addig írjad amíg azt nem mondják
Nem rossz (tényleg nem rossz)
De ezt már írtad (csak az kiabál aki fél)
Tudod az egyetlen út, ami valahova vezetet
Ez a hosszú vörös, amin éppen gyalogolok
Voltak idők, mikor azt érztem
Hogy ez az út lesz a vesztem
És a végén belebukok
Egyedül a téren álmodik a nyomor
Pénzem, az nincsen, és a város is üres
És mégis ezerszer színesebb, mint a képeken
Én élvezem