Текст и перевод песни Kárpátia - Felvidéki Táj

Felvidéki Táj

Földbe burkolózott a felvidéki táj,
Csípős, hideg szél fúj, decemberre jár.
Az útmenti fenyőket megsimogatom,
Nehéz könnycsepp gördül végig arcomon.
Földbe búrkolózott a Felvidéki táj,
Sárga napraforgók csonka szára áll.
Elvágták tövétől virágát, termését.
Sorsában hordozza a Magyar szenvedését.
És csak nézem a felleget,
Nézem azt a hegyet,
Amit Trianonból senki nem nézhetett!
Megkérdem a napot - megkérdem én tőle -
Mi volt szegény népem ily rettenetes bűne!
óóóóó...
Földbe búrkolózott a Felvidéki táj,
Pozsonytól Kassáig szebb időre vár.
Piros az ég alja, lángja hívogat,
Zöldül a vetés már a fehér hó alatt.
És csak nézem a felleget,
Nézem azt a hegyet,
Amit Trianonból senki nem nézhetett!
Megkérdem a napot - megkérdem én tőle -
Mi volt szegény népem ily rettenetes bűne!
óóóóó...
Földbe burkolózott a felvidéki táj,
Csípős, hideg szél fúj, decemberre jár.
Az útmenti fenyőket megsimogatom,
Nehéz könnycsepp gördül végig arcomon.
És csak nézem a felleget,
Nézem azt a hegyet,
Amit Trianonból senki nem nézhetett!
Megkérdem a napot - megkérdem én tőle -
Mi volt szegény népem ily rettenetes bűne!
óóóóó...

Pays slovaque

Le paysage slovaque est enveloppé de terre,
Un vent froid et piquant souffle, décembre est arrivé.
Je caresse les sapins au bord de la route,
Une lourde larme coule sur mon visage.
Le paysage slovaque est enveloppé de terre,
Les tiges brisées de tournesols jaunes se dressent.
On a coupé leurs racines, leur fleur, leurs fruits.
Elles portent en elles la souffrance hongroise.
Et je ne fais que regarder les nuages,
Je regarde cette montagne,
Que personne n'a pu voir après Trianon !
Je demande au soleil - je lui demande -
Quel était le péché terrible de mon pauvre peuple ?
oh oh oh oh oh...
Le paysage slovaque est enveloppé de terre,
De Bratislava à Košice, il attend des jours meilleurs.
Le bas du ciel est rouge, sa flamme appelle,
Les semis verdissent déjà sous la neige blanche.
Et je ne fais que regarder les nuages,
Je regarde cette montagne,
Que personne n'a pu voir après Trianon !
Je demande au soleil - je lui demande -
Quel était le péché terrible de mon pauvre peuple ?
oh oh oh oh oh...
Le paysage slovaque est enveloppé de terre,
Un vent froid et piquant souffle, décembre est arrivé.
Je caresse les sapins au bord de la route,
Une lourde larme coule sur mon visage.
Et je ne fais que regarder les nuages,
Je regarde cette montagne,
Que personne n'a pu voir après Trianon !
Je demande au soleil - je lui demande -
Quel était le péché terrible de mon pauvre peuple ?
oh oh oh oh oh...