Текст и перевод песни Kárpátia - Hajdúk

Hajdúk

Ahol a végtelen alföldre ráborul az éj,
Ahol perzsel a nyár, és fagyos a tél,
Ott, a nagy magyar rónába bele ordítok,
Jól nézzetek meg! Hajdú vagyok!
Budától Bécsig rettegték nevem,
Nem hagytam hátra testvérem, fegyverem,
Dózsa György húsával etettetek,
De hajdú vagyok, nem törtök meg!
Bátyám a vihar, húgom a szél,
A pusztában őseim lelke zenél,
S a vérrel áztatott évszázadok,
Velem üvöltik: Hajdú vagyok!
Taposta földem Habsburg és török,
Farkasként éltem, a farkasok között,
Vasláncra verni egy sem tudott,
Hajdú vagyok! Szabad vagyok!
Csizmáját nem törli senki belém,
Megvédem mindazt, mi joggal enyém,
Kezemben Bocskai-zászló lobog,
Hajdú vagyok! Nem alkuszok!

Heyducks

Where the endless plain meets the night,
Where summer scorches and winter chills,
There, into the vast Hungarian plain I roar,
Look closely! I am a Heyduck!
From Buda to Vienna they trembled at my name,
I left no brother or weapon behind,
You fed me the flesh of György Dózsa,
But I am a Heyduck, you will not break me!
My brother is the storm, my sister the wind,
In the wasteland, the souls of my ancestors sing,
And the blood-soaked centuries,
Howl with me: I am a Heyduck!
My land was trampled by Habsburg and Turk,
I lived like a wolf, among the wolves,
None could chain me,
I am a Heyduck! I am free!
No one shall wipe their boots on me,
I will defend all that is rightfully mine,
The flag of Bocskai flutters in my hand,
I am a Heyduck! I will not compromise!