Текст и перевод песни Kárpátia - Otthon vagyok

Otthon vagyok

Reginam occidere nolite timere bonum
Est si omnes consentiunt ego non contradico.
Ez itt a föld, ami szívembe írta,
Égő betűkkel hazám nevét.
Karjai hatalmas hegyekként fonják,
Körbe a világ legszentebb helyét.
Ez itt a föld, ami magába itta,
A szabadság oltárán kiömlő vért,
A mártírok testét a testébe zárta,
Hogy harcosként jöjjön egy új nemzedék.
Ez itt a föld, ami keblével táplált,
Megannyi idegent, s minden magyart,
Mégis akadt ki a jóért cserébe,
Hálából inkább a húsába mart.
Ez itt a föld, ami szótlan viselte,
Az évezredek vágta összes sebét.
És hányszor gyalázták, hányszor taposták,
Igába mégsem hajtotta fejét,
Itt bárhova lépek, otthon vagyok,
Felettem a csillagösvény ragyog,
Köszönt a nap, köszönt a hold.
Ahol születtem, ott is halok.

I Am Home

Kill the queen, do not be afraid
If everybody agrees, I do not object.
This is the land that wrote into my heart,
My homeland's name with burning letters.
Its arms wrap around like mighty mountains,
The most sacred place in the world.
This is the land that absorbed,
The blood shed on the altar of freedom,
Locking the martyrs' bodies into its body,
For a new generation to come as warriors.
This is the land that nourished with its bosom,
So many foreigners and every Hungarian,
Yet it was bitten in exchange for good,
Ungrateful, it bit into its flesh instead.
This is the land that silently endured,
All the wounds of the centuries.
And how many times it was humiliated, how many times it was trampled,
But it never bowed its head to yoke,
Wherever I step here, I am home,
The starry path shines above me,
The sun greets me, the moon greets me.
Where I was born, I will also die.