Текст песни Otthon vagyok - Kárpátia

Reginam occidere nolite timere bonum
Est si omnes consentiunt ego non contradico.
Ez itt a föld, ami szívembe írta,
Égő betűkkel hazám nevét.
Karjai hatalmas hegyekként fonják,
Körbe a világ legszentebb helyét.
Ez itt a föld, ami magába itta,
A szabadság oltárán kiömlő vért,
A mártírok testét a testébe zárta,
Hogy harcosként jöjjön egy új nemzedék.
Ez itt a föld, ami keblével táplált,
Megannyi idegent, s minden magyart,
Mégis akadt ki a jóért cserébe,
Hálából inkább a húsába mart.
Ez itt a föld, ami szótlan viselte,
Az évezredek vágta összes sebét.
És hányszor gyalázták, hányszor taposták,
Igába mégsem hajtotta fejét,
Itt bárhova lépek, otthon vagyok,
Felettem a csillagösvény ragyog,
Köszönt a nap, köszönt a hold.
Ahol születtem, ott is halok.