Текст и перевод песни Lidokami - Hamvak

Hamvak

Holnap reggel elmegyek és kiásom a síromat
Addig pedig kisírom a lelkem s minden kínomat
Túléltem a halált de mégis ugyanúgy hívogat
Mert könnyebb lenne a föld is mint cipelni a titkokat

Nem akarok ittmaradni arra kérlek eressz el
Ne mondd azt hogy önző vagyok
Ne mondd hogy nem mehetsz el
Ha azt érzem hogy itt az idő mert a világ rám neheztel
És ne sírj holnap mikor majd a sáros földbe temetsz el

Ne hidd hogy nem gondolok rád tudod nekem jobb lesz így
Mibe kapaszkodjak fájdalmamon semmi nem enyhít
És te vagy most az egyetlen ki talán kicsit felderít
Így bízom még abban hogy valami a mennybe felrepít

Így holnap reggel elmegyek és kiásom a síromat
Addig pedig kisírom a lelkem s minden kínomat
Túléltem a halált de mégis ugyanúgy hívogat
Mert könnyebb lenne a föld is mint cipelni a titkokat

Tündöklő hamvakból nézek most vissza
Egy életre amelyben nem voltam tiszta
Tűnődöm hogy mennyire vagytok messze
És hol vettem észre hogy el voltam veszve
Hol téptem le szárnyaim s kezdtem el kúszni
Sártengerben jöttem rá nem tudok úszni
Nyitva volt a szemem de nem véltem látni
Így lehunytam elkezdtem álmodva várni
Az álmokat láttam rémálmokká válni
Én voltam rémálmom de nem tudott fájni
Eladtam lelkemet pusztán hogy érezzek
Fájdalmat legalább bár nem arra éhezek

Te lettem én lettél az akit gyűlölünk
Az akit rettegtem de már nem félhetünk
Éreztem azt hogy nem érzem hogy eltűnök
Elnyűtt porhüvely testem miben felnövök

Ashes

Tomorrow morning I'll go and dig my grave
Until then I'll cry out my soul and all my agony
I survived death but it still calls me just the same
Because the earth would be lighter than carrying secrets

I don't want to stay here please let me go
Don't say I'm selfish
Don't say you can't leave
If I feel it's time because the world is hard on me
And don't cry tomorrow when you bury me in the muddy ground

Don't think I don't think about you you know it will be better for me
What can I hold onto my pain nothing alleviates
And you are now the only one who perhaps brightens me a little
So I still trust that something will lift me up to heaven

So tomorrow morning I'll go and dig my grave
Until then I'll cry out my soul and all my agony
I survived death but it still calls me just the same
Because the earth would be lighter than carrying secrets

From glowing ashes I now look back
On a life in which I was not pure
I wonder how far away you are
And where I noticed that I was lost
Where did I tear off my wings and start to crawl
In the sea of mud I realized I couldn't swim
My eyes were open but I didn't think I could see
So I closed them and began to wait, dreaming
I saw the dreams turn into nightmares
I was my nightmare but it couldn't hurt
I sold my soul just to feel
Pain at least even though it's not what I crave for

You became me I became the one we hate
The one I feared but we can no longer be afraid
I felt that I don't feel that I'm disappearing
Worn out shell of a body in which I grow up