Текст и перевод песни Omega - A madár

A madár

Szelekkel kötekedett
Bejárta a magas eget
Viharral verekedett
Élvezte, hogy az élet csak lebegés

Megunva a fellegeket
Földre szállt és itt is rekedt
Szerette az embereket
És érezte, hogy az élet útkeresés

Az emberek szárnyatlanok
Köztük ő sem szárnyalhatott
Nem értett egy gondolatot
Miért van az, hogy az élet csak rohanás

Egy napon elege lett
Újra vágyta a magas eget
Egy toronyból nekieredt
De visszahúzta a bénító zuhanás

L'oiseau

Il s'est battu avec les vents
Il a parcouru le ciel haut
Il s'est battu avec la tempête
Il a aimé que la vie ne soit que flottement

Fatigué des nuages
Il est descendu sur terre et y est resté coincé
Il aimait les gens
Et il sentait que la vie était une quête

Les gens n'ont pas d'ailes
Parmi eux, il ne pouvait pas non plus voler
Il n'a pas compris une seule pensée
Pourquoi est-ce que la vie n'est que course?

Un jour, il en a eu assez
Il a de nouveau désiré le ciel haut
Il a couru d'une tour
Mais la chute paralysante l'a ramené