Текст и перевод песни Ossian - Tavaszi ébredés

Tavaszi ébredés

Padlón lenn,
Amikor már kilencet rád számoltak.
Fél térden,
Amikor a nulláról újraindulva
Naivan azt hiszed
Ennél már mélyebben nem is lehet.
Nem jöhet mínusz egy.
Hidd el, hogy könnyedén elérheted.

Elszáll a jó, mint egy ócska léghajó.
Sok száz rossz után muszáj, hogy talpra állj!

Ébred a reggel és útra kél a szél
Hozzád ér, s téged hív, téged kér.
Állj talpra ember, mert végtelen a tér,
A távolban már új cél vár!

Sorsod van,
ökölbe szorított kezeidben.
A sarokban,
Ahová a dolgok most szorítanak.
Ahonnan keresed
A kiutat és közben csak azt reméled
Egyszer majd jön egy nap
Amikor ezt harc nélkül elérheted.

Elszáll a jó, mint egy ócska léghajó.
Sok száz rossz után muszáj, hogy talpra állj!

Ébred a reggel és útra kél a szél
Hozzád ér, s téged hív, téged kér.
Állj talpra ember, mert végtelen a tér,
A távolban már új cél vár!

Ébred a szíved, mert véget ért a tél.
Vizet áraszt már a tavaszi szél.
Állj talpra ember, mert végtelen a tér,
A távolban már új cél vár!

Ébred a reggel és útra kél a szél
Hozzád ér, s téged hív, téged kér.
Állj talpra ember, mert végtelen a tér,
A távolban már új cél vár!

Ébred a szíved, mert véget ért a tél.
Vizet áraszt már a tavaszi szél.
Állj talpra ember, mert végtelen a tér,
A távolban már új cél vár!

Réveil printanier

Au fond,
Quand ils ont compté neuf pour toi.
À genoux,
Lorsque tu recommences à zéro
Tu penses naïvement
Tu ne peux pas aller plus bas.
Il n'y a pas de moins un.
Crois-moi, tu peux facilement y arriver.

Le bien s'envole, comme un vieux dirigeable.
Après des centaines de maux, tu dois te relever !

Le matin se réveille et le vent se met en route
Il t'atteint, t'appelle, te demande.
Lève-toi, mon amour, car l'espace est infini,
Un nouvel objectif t'attend au loin !

Ton destin,
serré dans tes poings.
Dans le coin,
Où les choses te poussent maintenant.
D'où tu cherches
La sortie et tu espères seulement
Un jour viendra
Où tu peux l'atteindre sans combattre.

Le bien s'envole, comme un vieux dirigeable.
Après des centaines de maux, tu dois te relever !

Le matin se réveille et le vent se met en route
Il t'atteint, t'appelle, te demande.
Lève-toi, mon amour, car l'espace est infini,
Un nouvel objectif t'attend au loin !

Ton cœur se réveille, car l'hiver est terminé.
Le vent printanier déverse déjà l'eau.
Lève-toi, mon amour, car l'espace est infini,
Un nouvel objectif t'attend au loin !

Le matin se réveille et le vent se met en route
Il t'atteint, t'appelle, te demande.
Lève-toi, mon amour, car l'espace est infini,
Un nouvel objectif t'attend au loin !

Ton cœur se réveille, car l'hiver est terminé.
Le vent printanier déverse déjà l'eau.
Lève-toi, mon amour, car l'espace est infini,
Un nouvel objectif t'attend au loin !