Текст песни Gyönyör - Pogány Induló

(Ay, ay, ay)

Vajon mit mondana anya, hogyha egy köteg pénzzel
Egyszer hazatérnék, de megölelnélek
Ez a maradék ész, meg egy öreg lélek
Aki nincs itt velem, bassza a szemét a köteg pénzem!
Ezér' a hagyatékért engem követnének
De ha marad értéke a rögeszmének

Vajon mit mondana anya, hogyha egy marék étel
Lenne a kezembe', amikor a szar épp ér el
És nem kellene baszakodniuk a mértékkel
Aki itt van velem odaadom neki amit kaphat
De ha marad az igazság akkor alig vannak
Mеr' ha megszólalok teret adok a visszhangnak

Vajon mit mondana anya, hogyha a gyеrek félne
Most épp szenved a brigádjába a szemed fénye
Lassan eszegetnek meg a gerinctelen férgek
Aki féreg jöjjön közelebb, neki is helyet kérek
Megtanultam gyerekkoromban a telep méreg
Te leszel a test, én pedig hogyha leszek lélek

Vajon mit mondana anya, hogyha itt az aki lenne
Felemelne a szarból és szépen hazacipelne
És megalkotnánk a világunkat valamilyenre
Amig itt vagyok anya, addig a távolból kövess kérlek
Úgy megölelnélek
De én felhúzom a cipőm, hogy elmenjek és visszahozzam a köteg pénzem

Vajon mit mondana anya, hogyha egy köteg pénzzel
Egyszer hazatérnék, de megölelnélek
Ez a maradék ész, meg egy öreg lélek
Aki nincs itt velem, bassza a szemét a köteg pénzem
Ezér' a hagyatékért engem követnének
De ha marad értéke a rögeszmének