Adrenalin

Ha becsukom a szememet, arcokat látok
Ha kinyitom, akkor halott vagyok
Árnyak takarnak a fény elől el
Nem a fényt takarom ki a kis erőmmel
Fáradt válaszok hullnak belőlem
Hulljanak csak, szorongok megint
Nem a fénytől izzad az arcom a tükörben
Én nem én vagyok, csak a szemek szerint

Ugyanoda tartunk, ezért van, hogy folyton lelassulunk
És a haladás ellen a találgatás sem segít, ha pusztulunk
De a bánat egy állomás, ami után már
A nyár nyugalma rögtön kitekint
Aki pörögne, állva marad
Aki leül, elkerüli az adrenalint

Mosd le az arcom, tisztíts meg
Annyi mocsok van még bennem
Annyi az élet, amennyi a kín
Gyorsul a szívem, adrenalin
Mosd le az arcom, tisztíts meg
Annyi mocsok van még bennem
Annyi az élet, amennyi a kín
Gyorsul a szívem, adrenalin