Lyrics Összetört Emlékek - Deniz , Horváth Tamás

Szólhattál volna, mielőtt elmész tőlem
Annyira fáj, annyira rossz, rájöttem mit
Rontottam el, mit hagytam benned
Összetört emlékek közt kellett elmenned
Mikor kellett volna, nem fogtam a kezedet
Vénülő fejemmel elrontottam egy életet
Azzal, hogy nem voltam ott mikor szükséged volt rám
Drága Kincsem, Lelkem, ez lett az én nagy hibám
Istenem ez a lélek nem azért született le, hogy az én bűneimet helyettem elszenvedje!
Inkább százszor égtem volna el a pokol bugyrában, hozd vissza életemet, kérlek újra hadd lássam!
Szólhattál volna, mielőtt elmész tőlem
Annyira fáj, annyira rossz, rájöttem mit
Rontottam el, mit hagytam benned
Összetört emlékek közt kellett elmenned
Sok élmény, sok emlék mik hozzád kötnek egy életre, megbántam már párszor, de semmi nem történik véletlen
Az én hibám, ezt vállalom, mert nem vagyok könnyű eset, de őszintén, úgy hibázni nem nehéz ha folyton azt lesed, hogy mit teszek, hogy hol vagyok
Kivel és miért beszélek, meg hogy, hol leszek, mikor jövök?
Jobb lesz ha szembe nézek minden haraggal, meg magammal
Van, hogy csak ártok a szavakkal
Én megyek
Mert minek maradjak, ha senki nem marasztal. Eltelt pár év és csak gyűlik bennem a sok harag. Nincs már semmim, csak fájdalom mi megmaradt
Az agyam játszik velem, dolgozik a bűntudat
Néha olyan, mintha hallanám a hangodat
Szólhattál volna, mielőtt elmész tőlem
Annyira fáj, annyira rossz, rájöttem mit
Rontottam el, mit hagytam benned
Összetört emlékek közt kellett elmenned
Szólhattál volna, mielőtt elmész tőlem
Annyira fáj, annyira rossz, rájöttem mit
Rontottam el, mit hagytam benned
Összetört emlékek közt kellett elmenned