paroles de chanson Engedd el (Prológ) - Punnany Massif

Kinyitom a szememet, a valóság néha fáj
Sehol a válaszom, ahol a kérdés vár
Nem tudom ki vagy te, azt se ki az én
Mikor azt látom, hogy vége van, vagyunk az elején
Ha elmúlt nem jön már, na de vajon mért?
Nem maradhatok az, aki örökké vakon él
Ezért űzve futok el, menekülök rég
De ameddig élek, küzdök, hogy hinni tudok még
A hitelek, a kis bér, a számlák, a kormány
Borban van az igazság, kólában meg az ormány
Elkopóban a frázis, hogy azt kapsz, amit adsz
Útszéli prosti lett a forint, az ingatlan piac
A híradó is sorozat, csak mindig más a szereplő
Az egyik bársonyszékből, a másik meg a telepről
Példa elrettentő, a probléma innen eredő
Kezedben a végzeted, ezt adta a teremtő
Cél, hogy mindig menni valamiért
Mért kell szeretni valakit valamiért
Fél az, aki csak magának él
Ezért vagy társas lény remény és szárny a
Cél, hogy addig megyek, míg hajt a vér
Mért? Hogy tapossam az utat a fiamért
Fél az, aki csak magának él
Ne legyél befásult ér
Ezért vagy társas (lény)...