Текст песни Filléres Emlékeim - Bródy János

A sok kacat, ócskaság
Mi évek óta összegyűlt
Szerteszéjjel ott hevernek ők
A polcokon, meg mindenütt.
Gyertyaszál, gyöngyszemek
Felébe tört mézeskalács
Hajcsatok, karkötők
S egy régen elszakított lánc.
Filléres emlékeim oly drágák nekem
Kidobni őket nincs erőm, s mind értéktelen
Filléres emlékeim oly drágák nekem
Ők tudják, mennyit ér az életem.
A művirág sok éve már
A céllövöldében kinyílt
Se fénye már, se illata
De őrzi még az álmait.
A rongybaba csak porfogó
és ott hever az asztalon
A lelke már az égbe szállt
De eltemetni nem tudom.
Filléres emlékeim oly drágák nekem
Kidobni őket nincs erőm, s mind értéktelen
Filléres emlékeim oly drágák nekem
Ők tudják, mennyit ér az életem.
Nem ketyeg az óra sem
Törékeny szíve megszakadt
A kis tükör homályosan
De őrzi még az arcokat.
Egy régi dal a szalagon
és több a zaj már, mint a jel
De néhanap, ha felteszem
A múlt időt idézi fel.
Filléres emlékeim oly drágák nekem
Kidobni őket nincs erőm, s mind értéktelen
Filléres emlékeim oly drágák nekem
Ők tudják, mennyit ér az életem.