Текст песни Engedj El - Children of Distance

Engedj el, Ne gyere a képekkel, Engedj el,

1. Versszak: (Shady)
Minden jó, minden szép,
Ez csak az álca, egy színjáték,
Engedj el, ha így járnék
Ezt a szerepet évekig bírnánk még
Szerinted, megöllek, vagy megölellek?
Megértem, hogy szar vagyok és más csávó csöve kellett
De, hogy vissza akarod magad könyörögni valahogy?
Na ezzel durván kihúztad a gyufát, tűnj el innen, takarodj
Nesze ez egy csepp csecsebecse kedvesem,
Nem kell lelked telke, nem kell feszes csecsed becse sem,
Kell neked az a jó pasi? Kell neked a sok lóvé?
O.K., O.K., majd meglátod ki most itt a góré!
Egy kötél és egy szék, a két klasszikus kellék,
Elegancia és nyugalom, ahogy leülök melléd
Tudtam én, hogy elengedsz és többé meg nem lógsz,
Mert a kötél végén te vagy és velem szemben lógsz!

Engedj el! Kérlek ne lássalak még egyszer,
Ne nézz rám, ne gyere a képekkel,
Fogd már fel! Elmentél,
Te voltál ki anno kinevettél!

Könyörgöm! Engedj el!
Ne nézz rám, ne gyere a képekkel,
Hol voltál mikor kellettél?
Bepiálva a bajomon nevettél!

2. Versszak: (Horus)
Engedj már el, komolyan nem elég amit elvettél?
Jó poén volt egy a baj egyedül te nevettél.
Miért állsz itt újra, talán nincs lóvé az útra?
Vagy kidobott az élet, most meg nincs ki hozzád nyúlna.
Hiányzik egy ölelés? Egy vigasztaló ebéd lesz!
Parancsolj az ajándékod, remélem, hogy elég lesz,
Nézz rám, a könnyet szépen töröld ki a szemedből,
Egy szép emlékem nem maradt, csak zsáknyi kép a fejedről.
Leszarom, hogy megbántottál lenyelem az éveket,
De takarodj az útból, már rég megmondtam, hogy ég veled.
Most nézheted, ahogy a sors átszabja az életed,
Felejts el komolyan mondom boldog vagyok nélküled!
Engedj el, ne szorongass, öleld magad át,
Jön egy másik akit érdekelsz és tényleg ragad rád.
Te boldoggá teszed, ő meg kihajít az útra,
Én meg integetve ordítom ez jár hülye kurva.

Engedj el! Kérlek ne lássalak még egyszer,
Ne nézz rám, ne gyere a képekkel,
Fogd már fel! Elmentél,
Te voltál ki anno kinevettél!

Könyörgöm! Engedj el!
Ne nézz rám, ne gyere a képekkel,
Hol voltál mikor kellettél?
Bepiálva a bajomon nevettél!

3. Versszak:
Ki vagy te, hogy megmondd, ez miért lett az én vétkem?
Ki vagy te, hogy megmondd, a szerelmedből én kértem?
Ki vagy te, hogy megmondd, hogy hiányzol, mert végképp nem!
Ki vagy te? Nem tudom, de az emlékeket széttépem!
Hétköznapi léptékben, hozzád az a kérésem
Hogy mit teszel a jövőben, te tudod, de légy résen...
Úgysem számít semmi, téged elvakít az önkényed
Én boldogságot akartam, de szánalmas egy történet
Az olyanoknak mint te, szinte mindig csak a szája jár
Nem illettünk egymáshoz, beláttam ezt mára már
Az utolsó kívánságom annyi csak, hogy felejts el
Ne keress én nem foglak, az életem csak nekem kell
Eressz el már nincs értelme, véget ért a kapcsolat
Én lezártam bár nehezen, de gondolsz te rám majd sokat
Velünk mi lesz ezek után, még meglepetést tartogat
De ha rájössz miért írtam, azért megnézném az arcodat

Engedj el! Kérlek ne lássalak még egyszer,
Ne nézz rám, ne gyere a képekkel,
Fogd már fel! Elmentél,
Te voltál ki anno kinevettél!

Könyörgöm! Engedj el!
Ne nézz rám, ne gyere a képekkel,
Hol voltál mikor kellettél?
Bepiálva a bajomon nevettél!

Kérlek ne lássalak még egyszer,
Ne nézz rám, ne gyere a képekkel,
Fogd már fel! Elmentél,
Te voltál ki anno kinevettél!

Könyörgöm! Engedj el!
Ne nézz rám, ne gyere a képekkel,
Hol voltál mikor kellettél?
Bepiálva a bajomon nevettél!